Hétköznapi hőseink – írjunk történelmet!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának projektje
Preambulum
Hősök nem csupán a csatatereken születnek, és nemcsak az a hős, akinek a nevével a történelemkönyvek lapjain találkozunk. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a hős egy történet (mítosz, mese, legenda, monda) központi szereplője, vagy egy közösség, kultúra rendkívüli, esetleg önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége. Olyasvalaki, aki egy adott szituációban átlagon felüli jellemvonásokról, rendkívüli képességekről, tulajdonságokról tesz tanúbizonyságot, és különleges tetteket (hősies cselekedeteket) képes véghezvinni. Ez általában nem marad titokban, így az illető híressé válik. (Mindazonáltal nem tévesztendő össze napjaink „celebjeivel”.) Ezek a képességek nem csupán testi, fizikai jellegűek, hanem lelkiek, szellemiek is lehetnek.
Meggyőződésünk, hogy minden kisebb-nagyobb közösség „kitermeli” a maga hőseit, és itt nem csupán azokra gondolunk, akik a háborúban, a csatákban tanúsított vitézségükkel beírták magukat a történelem lapjaira, hanem mindazokra, akik képességeiket, tehetségüket a közösség szolgálatába állítva olyan eredményeket értek el, amelyek jobbá-szebbé tették az adott közösség hátköznapi életét.
A napóleoni szállóigét parafrazeálva azt mondhatjuk: minden település a hátizsákjában hordozza a maga történelemkönyvét. De e könyv lapjai jobbára üresek. Nosza, írjuk tele! Nevekkel, eseményekkel, vidám és szomorú történetekkel, megvalósításokkal. Ezzel nemcsak hogy mélységet adunk mindennapjainknak, szilárd alapot képezünk a továbblépéshez, hanem példát is nyújtunk mind a kortársaknak, mind az eljövendő nemzedékeknek.
A 2016/2017-es tanév pályázatai
Kápolnásfalu
Szamosújvár
Az EMKE beszámolója a projektről
A 2017/2018-as tanév pályázatai
Búzásbesenyő
Csíkszentimre
Kisiratos
Málnás
Miriszló
Ördöngösfüzes
Pusztina
Szilágypanit
Az EMKE beszámolója a projektről
A 2018/2019-es tanév pályázatai
Hosszúmező
Kézdivásárhely
Mezőpanit
Nagyszeben
Ottomány
Székelyhodos
Szilágysomlyó
Varsolc
Az EMKE beszámolója a projektről
A projekt célja
Helyi cselekvésre ösztönzés: egy-egy közösség közel- és távoli múltjának feltérképezése, olyan egykoron élt, esetleg most is élő – a saját közösségükért felelősséget érző, annak érdekeit szem előtt tartva cselekvő – személyek és cselekedetek azonosítása és bemutatása, akik/amelyek példaként felmutathatók a kortársak számára.
Útmutató a projekt céljainak megvalósításához
Felkérjük a település kiválasztott pedagógusát, hogy alakítson egy, általános és/vagy középiskolás diákokból álló, 3-4 fős munkacsoportot, az alábbi témák kutatása céljára:
• kik voltak azok az emberek (többnyire polgármesterek, falusi elöljárók, de rajtuk kívül tanítók, néptanítók, papok, kántorok, iparosok, nagybirtokosok, vagy egyszerű gazdák stb.), akik maguk láttak hozzá valami olyan új dolognak a létrehozásához, amit a helyiek még ma is becsülnek, jónak tartanak;
• mi váltotta ki annak idején a cselekvést? (például elégedetlenség a kor művelődési, egészségügyi stb. állapotaival a jobbítás, a felzárkózás, a modernizáció, a gazdasági fejlődés igénye);
• hogyan született a jobbító ötlet, és hogyan tette meg az ötlet gazdája a kezdeti lépéseket, hogyan talált szövetségeseket a cél megvalósításához;
• milyen akadályokat kellett leküzdeni, mire az ötletből valóság lett (kishitűség, meg nemértés, irigység, pénzhiány stb.);
• miért maradt meg a jobbító kezdeményezés a helyi közösség emlékezetében, miért büszkék rá még mindig (társadalmi hatás)? Ha a kezdeményező(k) neve feledésbe merült, és csak most derítették ki, ez vajon miért történhetett?
• a helyi közösségi emlékezet milyen történeteket, legendákat, esetleg anekdotákat őriz a szóban forgó emberekről vagy cselekedetekről?
• a projektben részt vevők (az elődök példáján okulva) hogyan látják, milyen változásokra lenne szükség ma a településen, vagy a lakókörnyezetben? Indokolják meg, hogy miért, mi lenne az eredménye! Ha rajtuk múlna, kikkel hogyan fognának hozzá az ötlet megvalósításához?
• vannak-e ma olyan emberek a környezetükben, akik a helyi élet „motorjai”? Milyen eredményeket sikerült elérniük saját erejükből?
A kutatás szakszerűségének biztosítása céljából képzést szervezünk a munkacsoport tagjai számára.
A kutatás eredményéről írásos (minimum 20.000 karakter) és digitális (fotó, videofelvétel stb.) dokumentumban egyaránt be kell számolni. Az írásos dokumentum kivonatát le kell fordítani angolra és románra. A digitális anyagból olyan kivonatot kell készíteni, amely alkalmas a közösségi oldalakon való népszerűsítésre.
A beszámolót lehetőleg mindhárom nyelven, de legalább magyarul és románul közzé kell tenni a település honlapján. Amennyiben ez objektív okokból nem lehetséges, a közzététel valamely helyi civil szervezet honlapján is megtörténhet.