Az EMKE arculattervezője Könczey Elemér grafikus, karikaturista.
A logót képező címert Miholcsa József szobrász és Vincze László grafikus tervezte 1990-ben.
Logó mutációk:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET EMBLÉMÁJÁNAK JELENTÉSE
Az EMKE évszázados hagyományának és jelentőségének plasztikai kifejezését keresve kézenfekvő kiindulópontot nyújtott Erdély címere (ahol a madár a magyarságot, a Nap és a Hold pedig ezen belül a székelységet jelképezi). Mivel közművelődési egyesületről van szó, a madár szárnyait nyitott könyvvé alakítottuk. Ez annál is inkább indokolt, mivel 1945-ben az EMKE újjáalakulásakor dátummal ellátott nyitott könyv volt az egyesület jelképe. (Különben az így alakított szimbólum nem áll messze a MINERVA baglyától sem). A címeren szereplő hét bástyát egy honfoglalás kori paluettás gyökérrel helyettesítettük, népi hagyományaink és nemzeti karakterünk eredetére utalva ezzel. Különben a gyökérből kiindulva életfának is felfogható az embléma, ahol így a könyv lapjai a fa ágai lennének és finnugor sajátosságokként a Nappal és a Holddal az ágak között.
Az Erdély címerét kettéosztó sáv helyett került be az EMKE felirat. Az egészet, egyébként, légiesen kezeltük a betűközök és fehér sávok segítségével. Ily módon az egész embléma, végső soron, lélekmadárnak vagy szellemmadárnak is felfogható (ahol a paluetta csúcsa a madár farka, bimbói pedig a madár hátranyúló lábai). A madár a dagadó Hold felé tekint, ami optimizmusunkat hivatott kifejezni.
A pajzsra helyezett embléma hangsúlyosan keretezi és ideköti madarunkat.
A különböző lehetséges színváltozatokról most nem beszélünk, mert több variáns is elképzelhető.
Reméljük sikerült plasztikailag is megközelíteni azt az eszmét és célt, amit az egyesület száz évvel ezelőtt kitűzött magának.
Az alkotó csoport nevében,
Mihócsa József
képzőművész