A szilágysomlyói Báthory István Alapítvány, az EMKE és a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szeretettel vár minden érdeklődőt 2015. november 8-án, 11 órakor a nagyszebeni református templomba (Mitropoliei u. 9.) Makrai Zsuzsa nyírbátori zománcművész Tallérok, dukátok, garasok c. kiállítására. A tárlatot megnyitja dr. Báthori Gábor hadtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeumának igazgatója.
Gondolatok Makrai Zsuzsa: Tallérok, dukátok, garasok című kiállításához
Nyírbátor gazdag középkori múltja,hagyománya, a Báthoryak érzékelhető szellemi-tárgyi jelenléte mindnyájunk kincse. Ez ad a Nyírbátorban élőknek öntudatot, teremt létet, neveli és formálja az egyént. Jelent kapcsolatot, amely láthatatlanul is összefog bennünket.
Makrai Zsuzsa tősgyökeres nyírbátori családból származik apai ágon, anyai ősei Munkácshoz kötődnek, és a Partiumhoz. Munkásságának része volt a Nyírbátori Képzőművészeti Stúdió és Alkotóház, és ezen belül a Zománcműhely megszervezése és vezetése. Történelmi érdeklődése és a Báthoryak iránti elkötelezettsége folyamatosan jelen volt és van alkotótevékenységében.
A zománcművészet díszítő jellege dominánssá vált témaválasztásaiban, így honfoglalás korimajd szakrális témájú /madonnák, útszéli keresztek/művei mellett rátalált a Báthoryak örökségeként Nyírbátorban fellelhető gótikus és reneszánsz emlékekre.
A 40 db reneszánsz Báthory-címer zománcátirata egy hiteles kordokumentum, a maga műfajában történelmi hűséggel és művészi alázattal. Művei egyrészt a heraldika – címertan -, másrészt a szakmai-mesterségbeli megközelítés felől egyedülállóak.
Mint hazai kortárs zománcművészet egyik különleges, autentikus egyénisége, ismét olyan nehezen megközelíthető Báthory-relikviákra talált rá, mint a XVI-XVII. századi pénzérmék, melyek az utolsó Báthory fejedelmek által vezetett tallérok, dukátok, garasok.
Zománcátiratai az arany és ezüst pénzérmék ábráinak ötvözése a hozzáillő zománctechnikával úgy, hogy az érmék lényegi mondanivalója nem tűnt el, de mégis újrateremtődtek.
A XVI-XVII. század pénztörténetében különleges, feltűnő színfoltot jelent az erdélyi fejedelemség pénzverése a maga sajátos ízű, eredeti stílusú vereteivel. Egészen különös súlyú, értékű és nagyságú veretek láttak napvilágot. Ezen érmek művészi stílusa is eredeti vonásokat mutat. A nyugati pénzeket éremművészek vésték, míg Erdélyben a pénzek bélyegzőit helyi ötvösök készítették.
A portrék – arcképek - művészi hiányosságaiért bőven kárpótolnak az arcképábrázolások őszinte, naiv, természetes felfogása. Különösen izgalmas kérdés ez, ha belegondolunk abba, hogy a vésnökök sosem találkoztak a megmintázandó modellel, azaz a fejedelmekkel.
És ez a spontán naivitás teszi annyira vonzóvá az erdélyi pénzeket, mind a gyűjtők, mind a múzeumok számára.
Ráadásul a Báthory fejedelmek pénzei egy zárt korszak-1517-1614- pénztörténetét nyújtják, és erre a korszakra nézve értékes történelmi dokumentumokul szolgálnak.
Pénzeiket Nagybányán, Nagyszebenben verették, de Báthory István fejedelem és lengyel király aranyforintjait Kolozsváron verték 1585-86-ban. Lengyel dukátjait és tallérjait nagybányai verdejellel készítették.
Testvére és utódja a fejedelmi székben Báthory Kristóf, akit fia Zsigmond követett, majd az utolsó Báthory fejedelem Báthory Gábor. Az általuk veretett tallérok, dukátok, garasok pénzmásolatai a Nyírbátori Báthori István Múzeumban is láthatók. Az arany, és ezüstpénzek hátlapi éremképei a koronás Báthory-címerek, azaz a három sárkányfog, különböző formájú pajzsokban. Két angyal által tartott címerpajzsa a szebeni vereteken látható és a B. Gábor tallérjainak hátlapján sárkány és Erdély címere is megjelenik. Az érmek előlapján a fejedelmek mellképe sima és díszes vértben, jogarral a kézben jelenik meg.
Érdemes tudni, hogy tallér régi német ezüstpénz 1518-tól a csehországi Joachimstahlban verték, és a tallér szóból származik a dollár név is. A dukát olasz eredetű régi pénzérme, általában aranyból. A garas váltópénz, 5-3-2- krajcár értékű. A fél, vagy tábori tallér csak egyoldalas érme volt, és hadiállapot idején használhatták.
Báthory Gábor vereteivel lezárul Báthory-névre történt pénzverés.
Makrai Zsuzsa zománcművész ezekből a jellegzetesen erdélyi stílusú érmekről készített zománc átiratokat. Elhagyta a gyöngysorokon kívüli feliratokat, csak a belső motívumokra koncentrált. A zománcképek keretezése kiemeli azok belső tartalmát, a Bábás Műhely így tette ünnepélyessé a kiállítás anyagát.
Az alkotó kiegészítette az éremátiratokat korabeli festmények, rézmetszetek felhasználásával az ismert Báthoryak klasszikus zománcportréival.
Így állít emléket a nagyhírű Báthoryaknak és szolgálja a Báthoryak kultuszát, múltjuk relikviáit átírva, átmentve a hálás, olykor hálátlan utókor számára.
Ezen gondolatokkal ajánlom szíves figyelmükbe Makrai Zsuzsa zománcalkotásait.
Máté Antal, Nyírbátor polgármestere