Két kórushangversenyt szervezett a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a Magyar Kultúra Napja alkalmával szombaton délelőtt Tordán, míg ugyanaznap délután négy órától a Törökvágási Református Egyházközség templomában.
Bibza Gábor esperes, a Törökvágási Református Egyházközség lelkésze igehirdetésében a 126. zsoltárból ihletődött, majd arra buzdította a jelenlevő kórusokat, hogy egymásnak örvendve daloljanak.
– Tizenötödik alkalommal ünnepeljük meg a Törökvágási Református Egyházközségnél a Makovecz Imre által tervezett templomban a Magyar Kultúra Napját. Az eseménysorozatot a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) örökös tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály karnagy kezdeményezte, illetve vállalt részt a megvalósításban. A hagyománynak megfelelően a kórushangversenye egy zeneszerzőre és egy irodalmi személyiségre emlékezünk, akire abban az évben születésük vagy haláluk kerek évfordulójára emlékezünk. Idén a 125 éve született Bárdos Lajos zeneszerzőére és a 450 éve elhunyt Heltai Gáspár íróra, nyomdászra emlékezünk. A Magyar Kultúra Napja azonban Kölcsey Ferenc nevéhez fűződik, aki 1823. Január 22-én fejezte be a Himnuszt. De a vers akkor vált igazán népszerűvé, amikor Erkel Ferenc 1844-ben megzenésítette. Kodály Zoltánt idézve mondom, hogy kulturális örökségünket kötelesek vagyunk megőrizni és továbbadni – köszöntötte a jelenlevőket Tóth-Guttman Emese, a RMD tiszteletbeli elnöke.
Széman Emese Rózsa EMKE-munkatárs elszavalta a Himnuszt, majd Csákány Csilla zenetudós, a RMD nemrég megválasztott elnöke Bárdos Lajos munkásságát ismertetve közölte: Bárdos művei a ma emberéhez is szólnak, hiszen széles közönséget szólít meg közérthető módon. Széman Emese Rózsa pedig Heltai Gáspárról, a magyar késő reneszánsz irodalom képviselőjéről értekezett.
– Heltai életműve ma már közös kincsünk. Heltai munkássága sokrétű: íróként, nyomdászként is tevékenykedett, és hozzájárult az anyanyelvű irodalom és műveltség népszerűsítéséhez. Ízes, természetes stílus jellemzi irodalmi alkotásait, nyomdájában pedig megalapozta és megerősítette a kolozsvári protestantizmust – közölte Széman Emese Rózsa.
A szombat délutáni, kolozsvári kóruskoncerten fellépet a Kolozsvári Földészek Bethlen Gábor Dalköre, a Kolozsvári Kétágú templom vegyeskara (karnagy: Adorjáni Katalin), a Sigismund Toduţă Zenei Főgimnázium Guttman Mihály elemista kórusa (III-IV. osztály, karnagy: Kállay-Miklós Tünde, zongorán kísért Incze Lilla tanár), a Szilágysomlyói Szederinda citeracsoport (művészeti vezető: Fekete István) és a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus (karnagy: Bedő Ágnes).
Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2024. január 22.