Az idei év több szempontból is fontos évforduló volt Báthory István személyével kapcsolatban, hiszen 450 évvel ezelőtt választották erdélyi fejedelemmé, 445 éve választották lengyel királlyá és 440 évvel ezelőtt alapította meg azt az oktatási intézményt Kolozsváron, amely jogelődje a mai Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek. A Báthory Emlékév 2020. december 14-én indult, hiszen 445 évvel ezelőtt ezen a napon választotta királlyá Báthoryt a lengyel országgyűlés. Az emlékév zárására 2021. december 11-én Medgyesen került sor a Báthory István emlékest keretein belül. A helyszín választását az indokolta, hogy Medgyesen fogadta Báthory a lengyel követséget és a város templomában esküdött fel arra, teljesíti lengyel királlyá választásának feltételeit.
Az emlékestet a Medgyesi Református Egyház és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezte. A rendezvény vendége volt dr. Széman Péter, az EMKE országos elnöke és a Bukaresti Lengyel Kulturális Egyesület projekt-koordinátora, Katarzyna Zalszewska. A rendezvényen képviseltette magát Serfőző Levente, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, az EMKE alelnöke és Orosz Csaba, az RMDSZ Szeben megyei elnöke is. A házigazda Székely Zoltán Márton, a helyi református lelkész volt.
Az ünnepi köszöntőkben Orosz Csaba kiemelte, hogy Medgyes történelmi szász városként nem rendelkezik hosszú magyar hagyományokkal, de az 1998-ban Báthory Istvánról elnevezett helyi magyar iskola erőt nyújt az építkezéshez, hiszen az iskola kiemelten fontos a magyar gyermekek számára. Megemlítette, hogy már régóta foglalkoztatja egy magyar kötődésű köztéri szobor felállítása Medgyesen, mely nagy valószínűséggel Báthory Istvánt fogja ábrázolni. Serfőző Levente, az EMKE alelnöke kiemelte, Báthory személyéből a mai kor is táplálkozhat, amit az is mutat, hogy sikerült összekovácsolni ennyi szervezetet egy közös megemlékezés keretében. Pocan Ildikó, a helyi Báthory István Általános Iskola igazgatója beszélt Báthory szellemiségéről és kiemelte, a magyar nyelvű oktatási intézmény Szeben megye egyik gyöngyszeme.
Az ünnepi köszöntők után Katarzyna Zalszewska magyarul tartott előadásában ismertette a történelmi magyar–lengyel kapcsolatok fontosságát, kiemelve, hogy Báthory Istvánt a lengyelek is legnagyobb királyaik között emlegetik. A krakkói Wawelben nyugvó Báthory mellett a lengyel Jagelló Izabellának, János Zsigmond édesanyjának történelmi szerepét is ismertette.
Ezt követően dr. Széman Péter előadásában bemutatta Báthory István életét, életének legfontosabb helyszíneit. A szilágysomlyói születésű arisztokrata nagyságát a helyi magyar közösség mellett a román közösség is kezdi magáénak érezni. A lengyel királyi, erdélyi fejedelemi és litván nagyfejedelemi tisztséget is betöltő Báthory felismerte, hogy az orosz, török és Habsburg hatalmak szorításban csak egy erős vezető tudja biztosítani Erdély és a térség szabadságát. Saját költségén háborút viselt a Lengyelországra törő Rettegett Iván orosz cárral és sikeresen visszahódította Livóniát. A hadakozás mellett az oktatást is fontosnak tartotta, amit bizonyít az is, hogy 1581-ben megalapította a Jezsuita Kollégiumot, ami a mai egyetem jogelődje, szintén ő alapította meg 1579-ben a Vilniusi Egyetemet is. A vallás dolgában is haladó szellemet képviselt, katolikus főúrként biztosította Erdély lakosságának szabad vallásgyakorlását.
Gazdag Sándor kutató, jogász a medgyesi országgyűlésről és Báthory lengyel királlyá választásáról értekezett és többek között bemutatta az eseményt megörökítő 1936-ban készített Daday Gerő-festményt. Érdekesség, hogy a képet Horthy Miklós vásárolta meg és a lengyel kormánynak ajándékozta, azonban a festmény a világháború forgatagában eltűnt és csak az utóbbi időben leltek nyomára a Vilniusi Egyetemen.
A rendezvényen Gazdag Erzsébet színművész a S’artR Művészi Közösség képviseletében felolvasta Gál Vilmos a fejedelemről szóló regényének részletét. A rendezvényt Szabó-Hunor András kántor éneke és Burkhardt Wenzel zongorajátéka tette még ünnepélyesebbé.