A Kriterion Kiadó 1970-1990 közötti korszakáról kerekasztal-beszélgetésre kerül sor 2014. december 5-én, pénteken az Árkosi Művelődési Központban. Az eseményt a Kriterion Könyvkiadó megalakulásának 45. évfordulója alkalmából partnerségben szervezi a Domokos Géza Egyesület, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) – Szabédi László Emlékház, a Bukaresti Magyar Intézet és az Árkosi Művelődési Központ. A rendezvény támogatója Sepsiszentgyörgy Municípium Polgármesteri Hivatala, a támogatás pedig a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Kulturális Fővárosa Programon keresztül valósul meg.
A kerekasztal-beszélgetésen tizenkét egykori Kriterion munkatárs vesz részt: Bálint Lajos, Dávid Gyula, Elena Diatcu, Gabriel Gafiţa, Kacsó Judit, ȘtefanLepoiev, Molnár Gusztáv, Panait Róza, H. Szabó Gyula, Szabó Zsolt, Szilágyi N. Sándor és M. Szemlér Judit. A beszélgetést Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész vezeti. A beszélgetés főbb témái: a Kriterion indulása, munkaközösség és közhangulat, Domokos Géza szerepe, szerkesztői műhelyek, tiltások és mérlegelések (a kiadói tervtől a megjelent könyvig), kiadó, szerzők és olvasóik hármasa.
A Kriterion Könyvkiadó 1969 decemberében létesített nemzetiségi könyvkiadó, amely 1970. január 1-től a Romániában élő nemzetiségek nyelvein jelentetett meg szépirodalmi, társadalomtudományi, természettudományi és művészettörténeti műveket, 1971-től pedig román fordításban a nemzetiségi irodalmak legjava termését is közvetítette a román olvasók felé.
Igazgatója 1990 augusztusáig Domokos Géza (1928-2007) író, műfordító, könyvkiadó, politikus volt. Domokos irányítása alatt a kiadó a hetvenes évektől a romániai nemzetiségi írásbeliségnek Európa-szerte ismert műhelye, tekintélyes intézménye lett. A Kriterion Magyarország határain kívül működő legnagyobb, hatásában és kiadói volumene tekintetében is, legnagyobb magyar nyelvű könyvkiadói vállalkozás volt. Ugyanakkor a német nyelvterülteken kívül működő legjelentősebb német nyelvű könyvkiadó. A kiadóban rendszeresen születtek meg magyar, német, szerb, jiddis, szlovák, ukrán, török, tatár, lipován művek, és felerősödött a nyelvek között a műfordítói kölcsönösség.
A soknyelvű Kriterion minden tekintetben rendhagyó és kivételes hatékonyságú szellemi műhely volt. Intézmények egész sorát helyettesítette, olyan intézményeket, amelyek egy nemzeti közösség értékteremtő szellemi életének kibontakozásához nélkülözhetetlenek. A totalitárius diktatúra, a nemzeti homogenizálás körülményei között a fel nem számolt intézmények is egyre inkább formálissá sorvadtak. A Kriterion a nemzetiségi lét minden vetületére figyelő kiadói gyakorlatával egyidőben volt művek életrehívója, alkotó törekvések serkentője, a művelődés stratégája, az olvasók ellátója. Korlátozásokkal küszködve tudatosította az igényeket, és élt a lehetőségekkel. A romániai magyar szépirodalom és több tudományág irodalma értékteremtő képességei évtizedeken át a Kriterion működésének áramkörében realizálódtak.