A Zsil-völgyi Magyar Napok keretén belül átadták Benedekfi Dávid helyi művelődésszervezőnek az EMKE Kiváló Közművelői elismerést, amelyet Serfőző Levente, az EMKE dél-erdélyi alelnöke adott át a lupényi Bányászok Palotájában szervezett kulturális műsor fénypontjaként.
Serfőző Levente beszédében elmondta, az EMKE díjakat, az erdélyi magyar közösség legelőkelőbb és legfontosabb közművelődési elismeréseinek tekintjük. 2020-ban, EMKE-alelnökké választásának évében tette le első olyan javaslatát, amellyel egy megszűnt jó gyakorlatot újjáéleszteni igyekeznek. A helyi közösségeket mozgató, a közművelődésben és kulturális események megszervezésében cselekvő személyek és intézmények kitűnő tevékenységét szeretnék elismerni, évente egy-egy megyei EMKE díjjal.
Olyan személyeket, intézményeket, csoportokat díjazunk akik tevékenységgel vagy támogatással aktívan és folyamatosan hozzájárulnak az adott térség, ezen felül az erdélyi és Kárpát-medencei magyar közösség fejlődése, anyanyelvünk ápolása és az egyetemes magyar kultúra közvetítése területén.
Az Eben Haezer Egyesület és a helyi RMDSZ elnökeként, a Zsil-völgyi Magyar Napok megszervezésében és a magyar közösség művelődésében tett kitartó és önzetlen munkájáért, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Benedekfi Dávid művelődésszervezőt kiváló közművelőnek tekinti.
Ezt követően Serfőző Levente felkérte Antal Amáliát, hogy méltassa a díjazottat, mivel ő az, aki a legjobban ismeri Benedekfi Dávid mindennapjait a közművelődés és közösségi cselevések terén.
Benedekfi Dávid méltatásának szövege alább olvasható:
„Benedekfi Dávid 1963. szeptember 25-én született Nyárádszeredán, Maros megyében. Gyermekkora egy részét ott tölti és iskolás éveit is ott kezdi meg. A sors Zsil-völgyébe, Lupényba hozza, édesanyjával együtt . Itt folytatja iskoláját és szembesül életében először azzal a ténnyel, hogy nem mindenki beszél magyarul. Nem marad tétlenül és nemzetének szeretete arra készteti hogy aktív részt vállaljon a magyar közösség életében. A kommunizmus ideje alatt néptánc- és hagyományőrző csoport vezetője, amatőr színjátszó csoportban vállal szerepet csak azért, hogy népszerűsíteni tudja a magyar kultúrát és a magyar értékeket. Fiatal kora ellenére, az akkori titkosszolgálat meghúrcolja, mert egy olyan valakit látnak benne aki meggyőződéseiért képes kiállni és ez az akkori politika szerint veszélyt jelentett.
1981-ben érettségizik elektrotechnika szakon. Munkahelyet kap a lupényi bányánál, ahol mesteri iskolát végez, majd később úgynevezett AGR (különleges biztonsági kapcsolók, bánya, gáz, petróleum és kémiai biztonsági gépek) szakértő lesz.
A 2000-es években geológia szakot végez a petrozsényi egyetem hallgatójaként, majd ugyanitt mesteri diplomát szerez.
1989-ben, mindjárt a forradalom után alapító tagja a helyi RMDSZ szervezetnek. Azóta fáradhatatlan munkával, a lupényi magyar közösségért sok mindent megvalósít. Több mint 300 kulturális eseménynek főszervezője vagy társszervezője jelen pillanatig. Az utóbbi években RMDSZ elnökként tevékenykedik és ebben a minőségében sikerült megvalósítania egy régi álmát. Testvérvárost hozott Lupénynak Magyarországról. Eredménye ennek a kapcsolatrendszer kezdeményezésnek az, hogy immár Hunyad megyei diákok a magyar állam költségén kiváló oktatásban részesültek Magyarországon, zsilvölgyi, lupényi lakosoknak sikerült munkahelyeket biztosítani, igaz ideiglenesen, de ez csak a kezdet. Üzletemberek látogatták Lupényt, érdeklődtek az üzleti lehetőségek iránt, reményt adva a magyar közösségnek egy jobb élethez. Magyarországon munkája jutalma elismeréseként borlovaggá avatják, ő lévén az első borlovag Zsilvölgyéből. A közelmúlt történetéhez tartozik az is, hogy a lupényi önkormányzat képviselőtestületében két mandátum alkalmával nyerte el a lupényi választók bizalmát. Lelkes tagja a Kárpát-medencei Keresztény Értelmiségiek Egyesületének.
Kezdeményezése által megvalósult a Lupényi Magyar Közösség Nagy Könyve, sokat mondó mottójával „Létünk Bizonysága, Vagyunk”, ahol helyet kap minden olyan esemény leírása, ami fontos a közösség életében, közbenjárásának köszönhető a lupényi magyarok kopjafa avatása, ez lévén az egyetlen magyar műemlék mely ünnepek alkalmával maga köré gyűjti a közösséget. Kitartásának köszönhető, és a kellő támogatásnak az is, hogy lupényban a magyarok székházat kapnak. Székházat, ahol mindenki aki magyarnak érzi magát helyet kap, úgy civil szervezetek, egyházak mint magánszemélyek. A székház rendeltetése elképzelése szerint gyűjtőlencseként kéne működjön, lehetőséget adva minden lupényi magyarnak, hogy a közösség építő, megerősítő elképzeléseit megvalósítsa.
Magánéletében családos, egy kiváló gyermek édesapja és gyönyörű kislány büszke nagytatája.
Tervei a jövőre nézve szorosan kapcsolódnak a lupényi magyar közösség életéhez, megmaradásához. Ezek megvalosításához kívánunk neki kitartást, erőt, egészséget. Gratulálunk a hosszú évek munkájával kiérdemelt díjhoz.”
Szívből gratulálunk!