Szatmárhoz kötődő személyiségekre – Dsida Jenőre, Páskándi Gázára, Jakabffy Elemérre, Markovits Rodionra és Szilágyi Domokosra – emlékeznek május 15. és 17. között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében. Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa ismertette a rendezvényt, annak jelentőségét a Krónikának.
Idén is irodalmi tanácskozássorozatot tartanak Szatmár megyében irodalomtörténészek, írók, színművészek részvételével. Az eseményt a szatmárnémeti G. M. Zamfirescu Kulturális Központ támogatásával tartják. Megemlékeznek a 90 esztendővel ezelőtt Szatmárhegyen született és gyerekeskedő, majd Szatmárnémetiben diákoskodó Páskándi Géza költő-, dráma- és prózaíróról, a 85 esztendeje, az akkori Szatmár megyéhez tartozó Nagysomkúton született és Szatmárnémetiben érettségizett Szilágyi Domokos költőről, esszéíróról.
Szintén felelevenítik a Szatmárnémetiben született és érettségizett Dsida Jenő költő szellemiségét halálának 85. évfordulóján, valamint a Kisgércén született és Szatmárnémetiben érettségizett, egy ideig iskolavárosában is tevékenykedő Markovits Rodion újságíró emlékezetét halálának 75. évfordulóján.
Dsida, Szilágyi Domokos, Markovits Rodion és a többiek
Az élete végén a Szamos parti városban élt és 60 esztendeje Szatmárnémetiben eltemetett Jakabffy Elemér kisebbségpolitikusról, a Magyar Kisebbség című folyóirat alapítójáról is megemlékeznek. Muzsnay Árpád szerint mind az öt személyiség tulajdonképpen a 20. századi magyar irodalomnak, valamint bizonyos fokig a világirodalomnak is fontos alakja. „Markovics Rodionnal kapcsolatban el lehet mondani, hogy olyan sikert aratott a Szibériai garnizon című, 1928-ban megjelent regényével, ami példa nélküli volt a 20. század első felében. De természetesen nekem személyesen is fontos, hogy megemlékezzünk a szatmári szerzőkről: világéletemben arra törekedtem, hogy felmutassuk: Szatmár, a Partium, ez a térség az összmagyar kultúra szempontjából megkerülhetetlen és olyan értékeket képvisel, ami követésre, ápolásra, fenntartásra méltó” – állapította meg a Krónikának az újságíró, kulturális szervező, aki hosszú ideje szervezi, szorgalmazza a szatmári személyiségek előtt tisztelgő rendezvényeket.
Büszkék, hogy Petőfi és Kölcsey is sok szállal kötődik Szatmárhoz
Az EMKE főtanácsosa arra is kitért, hogy az idei esztendő két nagyon jelentős kerek évfordulós megemlékezést kínált fel az összmagyar kultúrának – 200 éve született Petőfi és Kölcsey is –, és mindketten ezer szállal kötődnek ehhez a régióhoz.
"Ahogy viccesen mondani szoktam, a kiskőrösiek még száz évig elvitatkozhatnak azon, hogy hol és mikor született Petőfi Sándor, de az vitathatatlan, hogy a „feleségek feleségét” a történelmi Szatmárban, történetesen Nagykárolyban ismerte meg. Szatmárban, Erdődön házasodtak össze, Koltón töltötték mézesheteiket – ez a környék a történelmi Szatmárhoz tartozott. A házasságkötés, az akkortájt született versek nélkül Petőfi emberi és költői nagysága nem teljesedhetett volna ki” – emelte ki Muzsnay Árpád. Azt is elmondta, Kölcsey, a Himnusz költője szintén elemien fontos Szatmár számára – egyébként a szobrával kapcsolatos, nemrég történt cirkusz, botrány is arra figyelmeztet, hogy Szatmár számon tartja, és jelentős politikai, irodalmi tényezője volt ennek a megyének.
„Mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Petőfi és Kölcsey is kötődik a régióhoz, hogy Petőfi házassága itt köttetett, és a történelmi Szatmárhoz kötődő személyiséget vett feleségül. Aztán Kölcsey: nemzeti imánknak – amit hála Istennek, politikai és felekezeti hovatartozás nélkül minden magyar elfogad – a tevékenységével messzemenően Szatmárhoz kötődő költő műve, hiszen Kölcsey a vármegye főjegyzője volt” – fejtette ki Muzsnay. Aki azért is büszke és messzemenően boldog volt, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatásán nemrég egy kálvinista magyar, vagyis Kölcsey által írt, szállóigévé tett mondást vett az ajkára, azt, hogy „Isten, áldd meg a magyart”.
„Úgy éreztem, és az EMKE úgy érzi, hogy e két jelentős, az összmagyar irodalmat és az összmagyar kultúrát megmozgató évfordulón azonban nem szabad elmennünk olyan jelentős – és esetleg Kölcsey, valamint Petőfi nélkül számba sem jöhető, hogy úgy mondjam irodalmi szempontból meg sem születhető – egyéniségek mellett, mint amilyen Páskándi Géza, Dsida Jenő, valamint a politika, az újságírás és a folyóirat-kultúra szempontjából jelentős Jakabffy” – fejtette ki Muzsnay Árpád.
Arra is kitért, hogy Szilágyi Domokos is lényeges személyiség, nem lenne teljes ez az esztendő, ha nem emlékezhetnének róla. „Mind az öt személyiség bizonyította, hogy nemzetpolitikai és kulturális szempontból nagyon is egyformán gondolkodtak, egymást kiegészítően tevékenykedtek” – fejtette ki az EMKE főtanácsosa.
Irodalomtörténészek a Szatmárhoz kötődő személyiségekről
A rendezvény május 15-én, hétfőn 19 órakor a szatmárnémeti Titulescu téren álló Dsida-szobor megkoszorúzásával kezdődik.
Május 16-án, kedden délelőtt 9 órától az Iparos Otthonban tartanak egész napos tanácskozást és könyvbemutatókat az öt alkotó szellemi örökségével kapcsolatos időszerű kérdésekről.
Május 17-én, szerdán a délelőtti órákban irodalmi kirándulás keretében hajtanak fejet Jakabffy Elemér emléke előtt a hídon túli római katolikus temetőben, koszorúzással emlékeznek Szatmárhegyen a szülőház telkén, majd a település főutcáján álló szobor előtt Páskándi Gézára, Szatmárnémetiben pedig a Ravensburg sétányon Szilágyi Domokosra emlékeznek a költő szobra előtt.
Köszöntőt mond Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, beszédet tart Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyés püspök. Az eseményen színművészek és diákok szavalnak.
Az irodalmi tanácskozáson többek közt irodalomtörténészek tartanak előadást: Láng Gusztáv, Cseke Péter, Bertha Csilla, Lisztóczky László, Végh Balázs Béla, Bertha Zoltán, Egyed Emese, Cs. Nagy Ibolya, Dávid Gyula, Pécsi Györgyi, Márkus Béla.
Szintén értekezést tart Bilibók Karola közíró, Felician Pop műfordító, Varga Attila alkotmányjogász, Szekernyés János közíró, Bodó Barna politológus. Dávid Gyula bemutatja a Petőfi Erdélyben című könyve legújabb kiadását, Cseke Péter Páskándi Gézáról szóló tanulmánykötetét, Felician Pop Markovits-monográfiáját, valamint Bodó Barna esszé- és tanulmánykötetét.
Kiss Judit, www.kronikaonline.ro, 2023. május 14.