ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Zongoraavató hangverseny

Forrás: 
Erdély Online, 2011. július 24.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

1885. április 12-én alakult Kolozsvár központtal, az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztése céljából. A történelmi változások ellenére az eredeti célját soha nem feladva, ha kellett és volt rá idő, rejtve, de szelleme, belső gondolkodása megmaradt.

1991. április 20-án az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület újjáalakult. Sőt köszönhetően mindenkori vezetőinek, ma már a maga területén figyelemre méltó munkálkodást fejt ki. Ahhoz, hogy kellő képen a befektetett munka eredményes legyen, megfelelő támogatást és infrastruktúrát kell kialakítani, ami nem könnyű egy civil szervezetnek. Oldalakat lehetne írni, és írnak is tevékenységükről.

Most csak egy olyan, maga nemében páratlan eseményről írnék, ami szerintem példaértékű lehetne mások számára is.

Györkös Mányi Albert végzettségére nézve zenetanár volt a Kolozsvári Zeneművészeti iskolában. Szabadidejében megszállottan festett. Egyébként felesége, Jakab Ilona festőművész volt. Tőle leste el a festészeti alapfogásokat. Ilona kitűnő pedagógus is lehetett. Férjének festményei, amelyek tartalmuknál, látásszemléletükben, kivitelezésükben bizonyították, egy nagyon egyéni hangú festőművésszel állunk szembe.

Györkös Mányi Albert végrendeletében a város központjában levő lakását az EMKE-re hagyta azzal a kikötéssel, hogy ott legyen a Györkös Mányi Albert Emlékház, melyben állandó kiállításként képei láthatóak lehetnek. Ez nem azt jelenti, hogy esetleg más művészi megnyilvánulást ne lehetne ott tartani.

Az emlékház, köszönhetően azoknak, akik vezették, és vezetik most, mind jobban és jobban a kolozsvári magyarság egyik legkedveltebb találkozási helye, rengeteg érdekesebbnél-érdekesebb tudományos megbeszélés, könyvbemutatók, zenei esték zajlanak le.

Ez utóbbihoz nagyban hozzájárult, hogy 1994-ben Steinway zongorát vásárolt, az Illyés Alapítvány segítségével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.

A zongora a múlt század harmincas éveinek közepén került Kolozsvárra. Felette is telt az idő, és restaurálásra szorult. A felkért romániai szakértő megállapította, 10.000 RON lejbe kerülne. Ilyen összegű pénzzel az EMKE nem rendelkezik.

Ekkor lépett a képbe Kelemen Péter, a németországi Oldenburgban élő, kolozsvári születésű zongorahangoló, koncert-technikus, úriember, aki Kolozsváron töltötte az évi szabadságát családjával együtt. Megvizsgálta ő is a zongorát. Megállapíthatta, a zongora tényleg felújításra szorul. Gondolkodott és csendesen felajánlotta, minden térítés nélkül a következő évi szabadsága alatt a zongorát felújítja.

Kós Katalin, az Emlékház vezetője, jól ismerte Kelemen Pétert. Tudta, amit mond, azt komolyan gondolja, és szavának eleget fog tenni.

Az egy év hamar eltelt. A Kelemen család, Péter, felesége Christel valamint lányuk Sarah készültek a szokásos erdélyi nyaralásra, ami ebben az évben érettségi találkozóval is egybekötődik. Péter tavaly tett ígéretéről sem feledkezett meg, és mindent, amit kellett, szerszámokat, húrokat, filcfelületet és még annyi mindent becsomagolt, és magával hozott. A szikár, de rendkívül jó kötésű Péter szavát állta.

Ezek után került sor a ZONGORAAVATÓ HAGVESENYRE, melyen mindenki, aki tehette, ott volt. Ez alkalommal is kicsinek bizonyultak az egyébként szép befogadású termek.

Az eseményt felvezető beszédében Kós Katalin többek között elmondta, mit is jelent az emlékháznak Kelemen Péter nagylelkű cselekedete. Azt is megemlítette, hogy Guttmann Mihály elmondása szerint Szvjatoszlav Richter kolozsvári fellépése alkalmával több zongorát is kipróbált. A világhírű zongoraművész ezt a zongorát tartotta érdemesnek arra, hogy előadja műsorát a nagyérdemű közönségnek. Mindez történt majdnem ötven évvel ezelőtt.

Kelemen Péter hat napot dogozott azon, hogy a zongora eredeti hangzásában szólaljon meg.

A műsort az előadó művészekkel egyeztetve állították össze.

A MŰSOR:
Georg Friedrich Händel: O thou, that tellest good Tidings to Zion (ária a Messiás c. oratóriumból) Kelemen Sarah – ének, zongorán kísér: Kelemen Christel.
Ludwig van Beethoven: 7. c-moll, hegedű-zongora szonáta. Márkos Albert– hegedű, Lászlóffy Réka– zongora.
Liszt Ferenc: Erdőzsongás, Au bord d’une source Demény Balázs – zongora.
Liszt Ferenc: Dante Szonáta (Après une lecture de Dante) Demény Balázs – zongora.
Bartók Béla: Allegro Barbaro. Lászlóffy Réka – zongora.
Márkos Albert (1914-1981): A táncban – hegedűre és zongorára. Márkos Albert – hegedű, Lászlóffy Réka – zongora.

A művészek tulajdonképpen minden jelenlevő számára maradandó élményt nyújtottak. Mi megismerhettünk ígéretes fiatal művészeket, akik, ha megkapják a lehetőségeket, akkor a világ bármelyik hangversenytermében vagy operaházában felléphetnek. Talán ilyen tekintetből érdemes lenne bizonyos szervezeteknek oda figyelni azokra az igen tehetséges művészi talentummal megáldott egyénekre, akik itt tájainkon léteznek.

Márkos Albertet minden kolozsvári zenét kedvelő ismeri, hiszen évtizedeken keresztül a Kolozsvári Filharmónia koncertmestere volt. Ezen az estén szebb ajándékot nem is tudtam volna elképzelni a közönség számára, mint amit tett. Édesapja művét játszotta el. Bizonyítván, milyen látens kincsekkel rendelkezik a hajdani kincses város.

Végezetül, Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, még egyszer, most már nyilvánosan, megköszönte azt a nemes gesztust, amit Kelemen Péter tanúsított, átnyújtván neki az intézmény egyik díszkiadású albumát.

Kelemen Péter elmondta, azt cselekedett, amit a legjobban ismer. De, azt örömmel tette.


Csomafáy Ferenc, Erdély Online, 2011. július 24.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés