ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Évfordulós Szabédi Nap aktuális témával

GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
kiemelt-kep.jpg

Negyed század egy kulturális esemény életében nagyon jelentős megvalósítás – emelte ki beszédében Kántor Lajos az idei Szabédi Nap megnyitóján. Beszámolónkban a 2016. május 6-a délutáni esemény részleteiről tudósítunk.

XXV. alkalommal szervezett az EMKE a Korunk Stúdióval és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal Szabédi Napot Kolozsváron. A megnyitóra délután fél négykor az EMKE Szabédi László emlékházában került sor, ahol Kántor Lajos irodalomtörténész a Napok elindulásáról beszélt, hangsúlyozva, hogy kevés olyan irodalmi-kulturális rendezvény van Erdélyben, amely megéri a huszonöt évet.


A Szabédi Emlékház udvarán. Kántor Lajos a kezdetekről beszél.

Ezt követően dr. Békefi Annamária konzul a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, valamint Bartha Katalin Ágens és dr. Széman Péter elnök az Országos EMKE nevében helyezett el koszorút a Szabédi Emlékház falán lévő emléktáblánál.

Szabédi Lászlónak a Házsongárdi temető bejáratánál negyed ötkor gyülekeztek az emlékezők, hogy megkoszorúzzák a költő sírját, illetve testvéréét, aki a mai emlékházat az EMKE-re hagyomázta. Bartha Katalin Ágnes, a Szabédi-ház vezetője és kutatója Szabédi zsengjéin keresztül mutatott be egy rendkívül érzékeny költőt. „Szabédi László 57 éve halott, mondhatnánk úgy is 57 éve halhatatlan. A május az ő évszaka, évfordulós ünnepe. (...) Szabédit nem kell bezárni a kegyelet börtönébe nincs szüksége erre. Ha valaki csakugyan nagy, arról bárki büntetlenül állíthatja, hogy kicsi. Kaphat babért, hagymakoszorút.” – fogalmazott Bartha Katalin Ágnes.


Bartha Katalin Ágnes


Széman Péter (EMKE-elnök) és Kántor Lajos

A délután a Györkös Mányi Albert Emlékházban folytatódott, előbb két előadással, majd kerekasztalbeszélgetéssel. Dr. Széman Péter, az EMKE elnökének köszöntője után Cseke Péter Írók jelenléte a két világháború közti hírlapoknál címmel voltaképpen felvezette a későbbi kerekasztalbeszélgetést, történeti hátteret és keretet biztosítva annak. Előadásából ugyanis azt tudhattuk meg, hogy az 1920-30-as években a lapok szerkesztői javarészt írók, költők voltak, amely tény nemcsak az irodalmat vitte közelebb az olvasókhoz, de maguknak a sajtóorgánumoknak is meghatározta az arculatát, irányvonalát.


Cseke Péter


Kántor Lajos, Cseke Péter

Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk volt főszekesztője Szabédi Lászlónak a napilapok tükrében összeállítható életművére világított rá, kiemelve az ismertebb költői tevékenység mellett a publicisztikai írásainak fontosságát.

A fenti témának mai, aktuális folytatása volt az irodalmárok, lap-, illetve médiaszerkesztők, valamint a médiajelenléttel foglalkozók részvételével tartott kerekasztalbeszélgetés, melyen az irodalomnak a mai sajtóorgánumokban (legyen szó napilapokról, folyóiratokról, rádióról vagy tévéről) való jelenlétéről cseréltek eszmét a beszélgetőtársak. Általános következtetés két, egymásnak látszólag ellentmondó tétel lett: bár az emberek, a felgyorsult információáramlás miatt egyre rövidebb szövegeket képesek csak elolvasni, sőt, egy-egy rádióműsort sincsen türelmük visszahallgatni, ennek ellenére nem kell attól félnünk, hogy kihal az írott sajtó, s talán még arra is sor kerülhet, hogy ismét olvashatók legyenek irodalmi tárcák a lapokban.


Balról jobbra: Pakó Szilvia (egy. hallg., kommunikáció), Benkő Levente (Művelődés), Papp Attila Zsolt (költő; Helikon, Főtér.ro), Gergely Zsuzsa (Kolozsvári Rádió), Vig Emese (RTV Kolozsvári Szerkesztőség), Varga László Edgár (költő; Krónika), Demeter Zsuzsa (irodalomkritikus; Helikon)

 

Széman E. Rózsa

Fotók: EMKE
 





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés