ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Természet és ember, vallás és környezetrombolás

Forrás: 
erdely.ma, 2011. május 13.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

 

Vizauer T. Csaba ökológus volt a meghívott előadója a Györkös Mányi Albert Emlékház által szervezett Ember és természet című előadássorozatnak tegnap, Kolozsváron. Vizauer elsősorban arra próbált rámutatni, hogy egyes elméletek szerint környezetünk válságát a vallási ideológiák elterjedése is befolyásolta.

A környezetvédelem viszonylag újdonsült tudománynak számít, csupán az 1972- ben szervezett stockholmi konferencián merült fel először a környezeti válság problematikája, ezt követően kezdtek el tudósok és közszereplők foglalkozni a témával – tudhattuk meg az előadótól.

A természet és ember kapcsolatára alapuló tudomány elsősorban az embert és annak életterét óvja olyan hatásoktól, amelyek ellehetetlenítik az ott történő létezést.

Vizauer a továbbiakban az ökoteológia tudományra tért ki, amely azzal foglalkozik, hogy a vallásnak milyen szerepe van a környezet megóvásában vagy annak rombolásában

Lynn White kutató szerint például Ökológiai válságunk történeti gyökerei könyvében a környezetünk válsága a kereszténységnek köszönhető, mivel eme vallás, különösen a nyugati formájában a világ legantropocentrikusabb vallása.

A kereszténység az addigi pogány vallás által istenített védőszellemeket elsöpörte, ezek a vizet, a napot, a földet, a levegőt és más természeti tényezőket, jelenségeket óvtak.

Az okcidentális modern technika és tudomány tönkre tette a környezetet, amely a kereszténység teológiai öntőformájában fejlődött ki – magyarázta a kutató elméletét Vizauer.

Azonban ezen elméleteket sokan megcáfolták, így például David N. Livingstone, aki White munkáját újraértékelte. Livingstone nem a vallást teszi felelőssé a környezetválságért, azzal érvelve, hogy a keleti vallások például sokkal természetbarátiabbak. A kínai piktúrában nagyon sok természeti elemábrázolást fedezhetünk fel – állítja Livingstone.

Szerinte inkább a magántulajodon a bűnös és a gazdasági fejlődés környezetünk rombolásáért.

White elméletét több kutató is megtámadja, azzal bizonyítván állításukat, hogy Isten az embert egyfajta gondoknak teremtette a természetben. A kereszténységnek esetleg csak közvetve lehetett szerepe a környezetrombolásban – magyarázta az előadó.

Továbbá kifejtette: magyar kutatók is foglalkoztak azzal a problematikával, hogy a vallás összefüggésbe hozható-e a környezeti problémákkal, az egyháznak milyen befolyása van ezekre a dolgokra, így többek között Jávor Benedek vagy Hankis Elemér is.

Tanulságképp Vizauer megállapította: a közeljövőben ádáz harc várható a környezet és ember kapcsolatában. Minden kultúra szükségszerű tartozéka valamilyen természetkép. Ugyan a világnak nincs egy egységes elképzelése erről, az ógörögök másképp közelítették meg, a tudomány, a pszichológia is különbözőképen világít rá ezekre az összefüggésekre, ám környezetünk megóvása, természeti kincseink ápolása hozzátartozik alapértékeinkhez.

Hankis Elemér erre reflektálva az állapítja meg: „a kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése.

Vizauer azt is kifogásolta még, hogy Kolozsváron nincs egy olyan műhely, amely ezzel e témával behatóbban foglalkozna, holott igény lenne rá.

Varga Melinda, erdely.ma, 2011. május 13. 





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés