ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Teltházas zongoraavató a Györkös Mányi Albert Emlékházban

Forrás: 
Szabadság, 2011. július 26.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang
 
Teltház fogadta a fellépő művészeket szombat este a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári származású Kelemen Péter zongorahangoló és koncerttechnikus által a múlt héten felújított zongora-avatási hangversenyén. Igényes műsorral és jó, illetve kiváló előadókkal ünnepeltük meg az eseményt, amely méltó volt a város magyar zenei hagyományaihoz. Először Kós Katalin, az Emlékház vezetője röviden ismertette a zongora keletkezését, illetve „élettörténetét”, majd köszönetet mondott Kelemen Péternek önzetlen munkájáért. – Megígérem: betartjuk azokat a tanácsokat, amelyeket Kelemen Péter adott a zongora állagának megőrzése érdekében – hangsúlyozta Kós.
 

A műsor első fellépője Kelemen Péter lánya, Sarah volt, aki G. F. Händel: Messiás című oratóriumának egyik áriáját és egy magyar népdalt adott elő kellő átérzéssel. L. van Beethoven: 7. c-moll hegedű-zongora szonátáját Márkos Albert (hegedű) és Lászlóffy Réka (zongora) tolmácsolta. Az első tétel sejtelmes fő témáját először a zongora, majd a hegedű mutatta be. Ezt némileg ellenpontozta a pianóban előadott melléktéma „feszessége”. A lassú tétel dallamos fő témája is először a zongorán hangzott el. A harmadik, játékosan pattogós tételben főleg a hegedűs „tett ki magáért”, míg az utolsó, zárótételben mindkét előadó komoly hangszertechnikai bravúrt hajtott végre a drámai feszültséggel teli részben, amelyet a záró kóda csak fokozott.

Demény Balázs (zongora) Liszt Ferenc két szerzeményét adta elő. Először az Erdőzsongás című, népszerű koncertetűdöt, amely 1862 és 1863 között keletkezett. Liszt eme alkotásában még fellelhető a romantikus zongorahangzás, a szakkönyvek impresszionisztikus jellegű program-zenedarabnak nevezik, amely érzéseket, hangulatokat fest, miközben az előadótól virtuóz képességeket feltételez. Szerencsére Demény művészetének alapját képezi a virtuozitás, a hangszertechnika kiváló ismerete. A rövid szünet után újabb közismert darabot, a Dante szonátát tolmácsolta a fiatal művész. A klasszikus szonátaformát néha túlhaladó fontos alkotást voltaképpen a pokol démoni víziójaként értelmezik, ám a főtéma az embert jelképezi, széles hangulati skálát járva be az átszellemültségtől a szenvedélyes érzelmek megjelenítéséig. A szonáta első témájának alapjául a romantikában az „ördög hangközének” nevezett bővített kvart hangköz szolgál. A második téma pedig lágyságával, fájdalmasságával ennek ellentéte. E két téma közötti kontrasztot mesterien valósította meg Demény Balázs. Végül a harmadik témában – amely a zenetörténészek szerint a hit és a kegyelem jelképe – oldódik fel az első két téma által keltett ellentét. Demény fegyelmezett, magabiztos művész, aki újfent meggyőzött szuggesztív interpretálási készségéről.

Újabb közismert mű következett: Bartók Béla Allegro barbaro című hegedű-zongora darabját Lászlóffy Réka tolmácsolta. A rövid és mutatós darabot magabiztosan játszotta el az alapos hangszertechnikával rendelkező előadóművész. Ezt követően Márkos Albert hegedűművész édesapjának, Márkos Albert (1914–1981) zeneszerzőnek egyik népszerű alkotását – A táncban – játszotta el. A hegedű virtuóz szólamát természetes könnyedséggel és magabiztossággal tolmácsolta Márkos Albert.

A jól sikerült hangverseny után Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszönetet mondott a szép számú közönségnek, majd az EMKE és a kolozsvári zenebarátok közösségének nevében könyvajándékot nyújtott át Kelemen Péternek.

 

Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2011. július 26.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés