ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  [email protected]

Címlap

Szó, zene és dal teremtett világa

Forrás: 
Szabadság, 2013. november 23.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

A kolozsvári magyar zenei és irodalmi élet kiválóságait – Laskay Adrienne karnagyot, Demény Attila operarendezőt, Demény Péter írót – látta vendégül Horváth Zoltán a Györkös-emlékházban november 20-án megszervezett ZeneSzó rendezvényen, amelyen a száz évvel ezelőtt született Weöres Sándor költőre, íróra emlékeztek. A zenei műsorban közreműködött Mányoki Mária (ének), Réman Zoltán (klarinét), Viola Gábor színész, valamint László-Bakk Attila, Sorin Păcurar (a kolozsvári Transilvania Filharmóniától) és Alexandru Popovici (a román operától) ütőhangszeres előadók.

– Demény Attila operarendező javaslatára most tágabb baráti körben beszélünk zene és szó kapcsolatáról, és egyúttal a száz éve született Weöres Sándor íróról is, akinek verseiben megszületett a zene és a szó kapcsolata – hangsúlyozta Horváth Zoltán, a ZeneSzó moderátora.

Demény Péter író a Látó szépirodalmi folyóirat júniusi Weöres-emlékszámát ajánlotta a szép számú jelenlévők figyelmébe, amelyben megtalálható Laskay Adrienne karnagy írása is a Weöres Sándor-versekre komponált öt Demény-dalról. – Weöres Sándor merész, kísérletező ember volt, aki a hexametertől kezdve a szabadversen és a haikuig minden formában nem szégyenlendő színvonalon tudott írni. Ebben a Látó-számban jelent meg Zoltán Gábor összeállítása Weöres-interjúkból, amelyben ez olvasható: „szeretem az autókat, mert nem tudom, melyik fog elütni” – hangolta rá a közönséget Demény Péter Weöres költői világára.

Laskay Adrienne karnagyhoz, zenei szakíróhoz intézte következő kérdését Horváth Zoltán, amikor felkérte, ismertesse a Demény Attila által megzenésített öt Weöres-verset. – A Weöres-versek zeneisége voltaképpen kötelezi a zenészeket, hogy zenévé formálják ezeket az alkotásokat. Írásomban saját olvasatom szerint értelmeztem ezeket a dalokat, amelyeknek többféle olvasata is lehetséges – magyarázta Laskay Adrienne.

Az est folyamán Mányoki Mária énekművész és Réman Zoltán klarinétművész előadásában három megzenésített Weöres-verset (Slágerénekesnő, Pára, Hold és tanya) hallgathattunk meg, amelyeket aztán Viola Gábor színművész fel is olvasott. Laskay Adrienne a kivetített kottaképek segítségével elemezte ezeket a dalokat a közönségnek. Művei kapcsán Demény Attila megjegyezte: a költemény és a zene teremtett világai létrehoztak egy harmadik teremtett világot, amit dalnak nevezünk.

Laskay Adrienne kifejtette: Weöres Sándornak a világról alkotott sajátos felfogását Hamvas Béla és a keleti filozófiák is befolyásolták, ez pedig a rendezvényen elhangzott Pára című versben is tükröződik.

Bár nagyváradi elfoglaltsága miatt Lászlóffy Zsolt zeneszerző, karnagy nem lehetett jelen, ám előbb felvételről, majd Mányoki Mária előadásában és Demény Attila zongorakíséretében hallgathattuk meg a Lászlóffy által megzenésített Weöres-verset.

A rendezvény utolsó zenei mozzanata Ligeti György (1923–2006) erdélyi származású, világhírű zeneszerző Síppal, dobbal, nádihegedűvel című művének előadása volt. Mányoki és Réman mellett a három ütőhangszeres előadóművész is közreműködött. Demény Attila hangsúlyozta: mindenkit büszkeséggel tölthet el, hogy Erdély három olyan nemzetközi hírnévnek örvendő zeneszerzőt adott a világnak, mint Ligeti György, Kurtág György és Eötvös Péter. – Ligeti, Kurtág és Eötvös a XX. század eleji magyar zeneszerző-nemzedéken, azaz Bartókon és Kodályon „nevelődött”. Ligeti most elhangzó műve szintén Weöres-vers zenei feldolgozása volt. Ligeti teremtett világa hihetetlenül gazdag hangszerelésű – összegezete Demény Attila, majd felkérte László-Bakk Attila ütőhangszerest, hogy mutassa be a közel tíz hangszert, amelyen a három ütős játszani fog. A zenekari mű után ének-zongora kettős (Mányoki–Demény) előadásában is meghallgathattuk a Ligeti-művet.

Zárszóként egyet kell értenünk Horváth Zoltán moderátorral, aki szerint a Weöres-emlékesten mindnyájan gazdagodtunk zenével és szóval egyaránt. Tiszavirág-életű reményeink, küzdelmeink, sőt, ideáljaink közepette a tehetséges és tapasztalt előadóknak köszönhetően örök érvényű, kikezdhetetlen művészi tartalommal és igazságtöltettel bíró remekműveket hallgathattunk meg.

Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2013. november 23.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés