ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

A szépség szubjektív fogalom

Forrás: 
www.nyugatijelen.com, 2019. március 11.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Az EMKE borosjenői fiókszervezete nőnapi ünnepséget szervezett a helybeli Magyar Házban, amely alkalommal a rendezők minden jelenlévő hölgynek virágot nyújtottak át.

A rendezvényen két vetítéses előadást tartottak: dr. Bátori Judit református lelkész A magyar történelem kiváló alakja, Báthory Erzsébetéletét ismertette, majd dr. Vajda Sándor A női szépség a festészetben című dolgozatát mutatta be.

Értekezésében dr. Bátori Judit hangsúlyozta, a reneszánsz értékrend és a humanizmus tudáskultusza a XVI. században Erdélyben és szerte Magyarországon befogadásra talált, a műveltség a szó pozitív értelmében egyfajta divat lett. Így Báthory Erzsébet is színvonalas képzést kapott, sokat olvasott, több nyelven beszélt, fontos szerepe volt iskolák és nyomdák alapításában. Férje, gróf Nádasdy Ferenc sokat volt távol, mivel harcolt a törökök ellen, majd a politikai életben is aktívan részt vett, ezért a birtok vezetése és minden teendője a ház úrnőjére hárult, aki kötelességtudással alkalmazkodott a körülményekhez. Férje halála után, özvegyként ki volt szolgáltatva különböző rosszindulatú szóbeszédeknek, azt terjesztették róla, hogy a csejtei várban ördögi praktikákat folytatott, ezért bírósági tárgyalás nélkül, a nádor határozata alapján a vár egyik szobájába befalazták, élete végéig. Az eljárás teljesen törvénytelen, koncepciós volt, azzal a céllal, hogy a Habsburg-udvar megszerezze a Báthory–Nádasdy hatalmas vagyont. Az előadó érdekes kérdésekkel a hallgatóságot is bevonta a jól dokumentált, tartalmas és érdekes előadásba.

     A második ismertetőben az előadó kiemelte, hogy a nőnap alkalmából kifejezetten, de az év előtte és utána következő napjain is ugyanannyira tiszteljük a hölgyeket, a női szépséget. A száz bemutatott festményen olyan nőtípusokat ismerhettek meg az érdeklődők, akik nem csupán a férfivágy tárgyai, hanem a férfi önálló alkotótársa, múzsája, iránytűje, jobb keze és vezérlő csillaga voltak. A nő már a művészettörténet hajnalán a portréfestészet legfőbb témája és inspirációs forrása volt az erotikával átitatott antikvitástól kezdve az erényes középkoron, a reneszánsz klasszikus művein át, az érzéki barokk stíluson és az impresszionizmus fordulópontján keresztül egészen századunk vizuális művészetéig. A képek sokaságát megtekintve meggyőződhettünk arról, mennyire való, hogy a szépség szubjektív fogalom, mely minden ember számára mást és mást jelent, mégis minden korszaknak megvan a maga szépségideálja. A festők különböző korokban keletkezett képei nemcsak a képzőművészet fejlődésébe engednek betekintést, de arra is rávilágítanak, hogyan változott a női szépség ábrázolása a különböző művészeti irányzatok hatására az évszázadok során.

        A rendezvény szeretetvendégséggel zárult, amely alkalommal felköszöntötték a hölgyeket, de számos kérdés, vélemény is elhangzott a dolgozatokkal kapcsolatban.

Jenei Katalin, www.nyugatijelen.com, 2019. március 11.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés