ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Székely Ervin: nem tartom magam asszimilánsnak

Forrás: 
Szabadság, 2019. október 11.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Székely Ervin: “Egy asszimiláns feljegyzései” című könyve karriertörténet keretében szól a magyar-román kapcsolatok közismert, ám ennek ellenére terítékre ritkán kerülő kérdéseiről. A Györkös-házban október 9-én megtartott kolozsvári könyvbemutatón Márton Evelin újságíró kérdésére a szerző elmondta: ezt a regényét önéletrajzi elemek ihlették, de a téma tárgyalása során igyekezett elvonatkoztatni saját élményanyagától, és megkereste a jelenség általános jellemzőit.

– A könyv megírásával az volt a célom, hogy mondjam el az asszimilációról azt, amiről nem szoktunk beszélni. A párbeszéd e téren sokszor nehéz, mert a különböző történelmi sérelmek hánytorgatása sehova sem vezet. Azt is be akartam mutatni, hogy az asszimiláció értékváltozással is jár. Nem ítélkezni akarok, hanem bemutatni a jelenséget, és tudatosítani a folyamatot. A könyvben rengeteg életrajzi inspiráció van. Az ott leírtak valamiképpen megtörténtek. Nem tartom magam asszimilánsnak, és nem ítélem el azokat, akik vegyes házasságban élnek. Nem török pálcát felettük, ugyanakkor kerültem a kliséket és az önsajnálatot. A tényeket derűsen mutattam be – kezdte a beszélgetést Székely Ervin író.

Kifejtette: a leghangsúlyosabb asszimiláció 1989 előtt történt, mostanában afféle „puha” asszimilációnak lehetünk tanúi. A könyv írója azt is elmondta, hogy az első etnikai konfliktussal 13 évesen kellett szembesülnie szülővárosában, Nagyszalontán, egy román-magyar futballmeccs alkalmával.

– A könyv főhőse magyar környezetből indul, ahol abban a tudatban nevelkedett, hogy a magyarok mindig jók, a románok pedig rosszak. Ez ütközik később a valósággal, amikor főhősömnek román barátai és román nemzetiségű felesége lesz, miközben tanújává válik a szülővárosában élő magyar értelmiség provincializálódásának is. Az asszimiláció tényét súlyosbítja, hogy a különböző intézmények nem akarnak tudomást venni, nem akarják megérteni ezt a jelenséget. Az egyének esetében azonban az „elválasztó falak” könnyebben lebonthatóak.  Főhősöm azonban boldog ember azzal együtt, hogy fel kellett adnia azt, amit fiatalon erről a két nemzetről tanult – összegzett Székely Ervin.

A könyvbemutatón elhangzott: a regény román nyelvű fordítása rengeteg pozitív visszajelzést eredményezett.

Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2019. október 11.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés