ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Sajtóvisszhang – 2007


Kerekasztal-beszélgetés a királyszoborról

Kerekasztal-beszélgetésre került sor december 14-én a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A rendezvény szervezői (az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöksége és a Györkös Mányi Albert Emlékház) a restaurálás előtt álló Mátyás-szoborcsoport felújítási munkálatairól indítottak nyilvános beszélgetést. A rendezvény meghívottjai a Főtéren álló Fadrusz János alkotás múltját, jelenét és jövőjét vázolták, kitérve a műalkotás jelenlegi fizikai állapotára és a restaurálás nélkülözhetetlen lépéseire.


Murádin Jenő művészettörténész a szobor keletkezéstörténetét ismertette, kiemelve, hogy a pozsonyi Fadrusz János a szoborcsoportot belekomponálta a térbe, nem pedig esetlegesen lett odahelyezve az alkotás. Az 1896-os év helyett 1902-ben felavatott köztéri alkotás országos gyűjtés folyományaként jött létre, a század eleji avató ünnepség pedig igazi kuriózumként hatott: először világították meg a Főteret villanyárammal. Murádin kiemelte, hogy a 12 méter magas és 18 tonna súlyú szobor milyenségére nagy hatással volt a kolozsvári Mátyás-kultusz.

A szoborcsoport történetének bemutatását követően Boros János, Kolozsvár alpolgármestere ismertette a restauráció elindításának körülményeit, miszerint eddig csak a helyreállításhoz szükséges dokumentációs tanulmányok leadásának fázisa járt le, ezután következik a tervezési fázis, majd a kivitelezés. Boros elmondta, hogy a szaktanulmányok elkészítését a városi költségvetésből finanszírozták (kb. 35 000 euró), a restaurálás 1 millió 200 ezer euróra tehető teljes költségét pedig a magyar és a román kormány közösen vállalta magára.

Kolozsi Tibor, szobrász-restaurátor hozzászólásában kitért a szobor instabil helyzetére, valamint az eltűnt, letört darabkák pótlására, újramintázására, hiszen az elmúlt időben több darab is kitört vagy eltűnt a műalkotásból. Az alapzat és a tartószerkezet állapotát dr. Szabó Bálint tartószerkezet-szakértő ismertette, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb veszélyt a felülről jövő csapadék és a kifagyás jelenti, hiszen a nedvesség elvezetése nincs kellőképpen megoldva. A tartószerkezeti vizsgálat során kiderült, hogy az altalaj nedvessége és sótartalma nem fenyegeti a főbástya épségét. A versenytárgyalások után, várhatóan 2008 közepén kezdődik meg a restaurálási munka.

A Györkös Mányi Albert Emlékháznak a pénteki beszélgetés az utolsó előtti rendezvénye ebben az évben, hiszen jövő év áprilisáig a művelődési intézmény a felújítási munkálatok miatt átköltözik a Szabédi házba. A tatarozást követően egy modern művelődési központ várja az érdeklődőket 2008 tavaszától.

Musca Szabolcs, Szabadság, 2007. december 19.


 

Szabédi Estek hamarosan a Szabédi Emlékházban

Rendszeres, tematikus Szabédi Esteket indít a Szabédi Emlékházat működtető Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE), amelynek Országos Elnöksége ismertette tegnap a programtervezetet, valamint az EMKE nemrég elkészült új, tartalmas honlapját.


Az egyesületet Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök, Bartha Katalin Ágnes, az emlékház könyvtárának és levéltári hagyatékának gondozója, és Farkas Wellmann Endre, az EMKE programokért és a honlapért felelős tagja képviselte.

Dáné Tibor Kálmán elmondta: az egyesület közelebbi célja a Szabédi Ház kulturális központtá fejlesztése, az emlékház tevékenységének láthatóvá tétele, a hagyatéki állomány gyarapítása, a központ „élővé tétele”. Ismertette ugyanakkor, hogy tervben van egy Közép-Erdélyi Művelődési Intézet létrehozása, amelynek központja a SzabédiEmlékházban lenne, ahogyan jelenleg az EMKE központjának, illetve a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon műhelyének is otthont ad a létesítmény. A művelődési intézet elsősorban Közép-Erdély szórványterületeinek közművelődési tevékenységét fogná össze a Magyar Házakon keresztül, további programokat és projekteket bonyolítana le, ugyanakkor felvállalná az erdélyi közművelődési élet szakszerű kutatását is, amit eddig még nem végeztek el.

Az emlékház rövid történetét Bartha Katalin Ágnes foglalta össze, aki elmondta: a Szabédi Emlékház célja az 1918 utáni erdélyi/romániai magyar irodalom kutatásának elősegítése, olyan gyűjtemény kialakítása, ahol megőrizhetők és hozzáférhetővé tehetők a különböző írói hagyatékok, s amelyre támaszkodva kialakítható egy saját koncepcióval rendelkező kutatóműhely. Az épület 1996-ban került az EMKE tulajdonába, kiemelendő, hogy az örökösök hagyták az egyesületre, akárcsak a Györkös-Mányi Albert emlékház épületét is. A gyűjtemény törzsanyaga a Szabédi László által hátrahagyott kéziratos anyag volt, a gyarapodás részben spontán, részben szervezett úton folyt. A Szabédi-anyaghoz járult a Balogh Edgár- (1996), Méliusz József- (1998), Kacsó Sándor töredék-, Nagy István (1998)-, Engel (Köllő) Károly (2002) könyvtára. 2005 januárjában újabb Méliusz-kéziratos és oklevél-jellegű gyűjteménnyel gyarapodott az állomány Bokor Péter adománya révén. 2005 nyarán Muzsnay Magda kéziratos és hanganyag gyűjteménye került a Szabédi Emlékház birtokába.

Párhuzamosan egyes töredékes, illetve teljesebb kéziratgyűjtemények is bővítették az állományt: Nagy István kéziratgyűjtemény, Méliusz József, Kriterion Irattár, Gaál Gábor, Reményik Sándor, Engel Károly, E. Szabó Ilona, Török Enyingi Sándor, Muzsnay Magdolna részben teljes, részben töredékes kéziratos hagyatéka. További gazdagodására is számít az emlékház, ígéret szerint itt őriznék Domokos Géza hagyatékát is.

A Szabédi Estekre novembertől havi rendszerességgel kerül majd sor, a gyűjtőkörhöz rendezve, az aktuális művelődési kérdések értelmiségi fóruma kíván lenni. A sorozatnyitó november 21-én, 18 órától kezdődik, A Lázár utcától a Postakert utcáig. Szabédi László naplófeljegyzései (Diárium), önéletrajzai, válogatott levelezése című kötet bemutatásával, amely a Szabédi Emlékház dokumentumaiból álló sorozat első darabja. A kötet a Korunk Komp-Press kiadásában jelent meg idén, előszavát Kántor Lajos írta, szerkesztette és sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta Bartha Katalin Ágnes. Decemberben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának szerepe a kortárs irodalmi közművelődési életben címmel tartanak beszélgetést, a következő esteken színháztörténeti előadásra, Méliusz-estre, az erdélyi baloldali irodalmi értékekről szóló kerekasztalra, a magyar-román irodalmi kapcsolatokról szóló előadásra is sor kerül. A Szabédi Emlékház tevékenységei között tervez továbbá versíró versenyt kisiskolások számára, valamint középiskolai irodalmi köröket is meghív majd – tájékoztattak.

Farkas Wellmann Endre az Erdélyi Közművelődési Egyesület www.emke.ro címen elérhető új honlapjáról elmondta: segítségével könnyebbé és élővé válik a kapcsolattartás a társ-szervezetekkel, fiókszervezetekkel és a sajtóval, hiszen minden lényeges információt, rendezvények és programok ismertetőjét tartalmazza. A honlap arculata az EMKE profijához illő – még nem teljesen végleges a struktúra, változásokra lehet számítani, de funkcióját hatékonyan betölti.

F. I., Szabadság, 2007. november 16.



Ernyőszervezetek intézetépítő tanácskozása


Az idén januárban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervezésében megtartott Hálózatépítés — Magyar művelődési intézetek a Kárpát-medencében című fórum folytatására került sor Kolozsváron. A szakmai tanácskozást a helyi Györkös Mányi Albert Emlékházban rendezte meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A rendezvényt Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke nyitotta meg, vitaindító előadást Nagyné Varga Melinda, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetője, a Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiumának elnöke, szakmai tájékoztatót a művelődési intézetek feladatairól Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója tartott. Dáné Tibor Kálmán ismertette a Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet tervét. A kérdéskör megvitatása után a résztvevők Emlékeztetőt fogadtak el a Kárpát-medencei magyar ernyőszervezetek intézetépítő tanácskozásáról, melynek munkájában Kárpátaljáról részt vett Dupka György és Zubánics László a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége képviseletében.

Ukrajnai Magyar Krónika, 2007. május 23.
 



Szabédi-napok Kolozsváron


Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága — Anyanyelvi Konferencia szervezésében Szabédi-napok zajlottak Új utak — törésvonalak a költők centenáriumán témakörben Kolozsváron. Május 19-én, szombaton sor került az újjáépített Szabédi Emlékház (emlékszoba, hagyatéki könyv- és kéziratgyűjtemény, kutatóközpont) ünnepélyes átadására. Az egybegyűlteket Kötő József, az EMKE elnöke köszöntötte. Avatóbeszédet tartott Varga Melinda, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetője, Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága — Anyanyelvi Konferencia elnöke.

Ezt követően irodalomtörténeti konferenciára került sor a Kolozsvári Unitárius Püspökség Dávid Ferenc Dísztermében. A konferencia után a Nap Kiadó könyvbemutatót rendezett, majd a jelenlévők felkeresték a Házsongárdi temetőt és megkoszorúzták Szabédi László (19o7-1959) mártír költő sírját. A kegyelet és megemlékezés virágait a kárpátaljai alkotók nevében Dupka György és Zubánics László helyezte el.

MÉKK-infó

Ukrajnai Magyar Krónika, 2007. május 23.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés