ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Sajtóvisszhang – 2008


Véget értek a XVI. Erdővidéki Közművelődési Napok


A fennállásának húsz éves évfordulóját ünneplő Kájoni Consort régizene együttes ünnepi műsorával ért véget az egy hetes Erdővidéket átfogó kulturális rendezvény. Ez alkalommal Barót régizeneegyüttese két rangos elismerésben is részesült. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke a húsz esztendő munkáját elismerő okiratot adott át az együttesnek. A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület pedig idén az Erdővidék Kultúrájáért Díjat szintén nekük ítélte oda. Szintén ez alkalommal adott át az egyesületnek megyezászlót Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.

P. A., Erdővidék, 2008. november 28.


 

Az újra átélt csoda
 

Annak idején városunk zenei életének kimagasló eseményei közé tartoztak Ágoston András hegedűművész és Nina Panieva-Sebesi zongoraművész kamaraestjei: két kiváló művészegyéniség mindannyiszor tökéletes előadásmódjában gyönyörködhettek a kamarazene rajongói. „A Romániai Magyar Zenetársaság a hajdanvolt kamarazeneesték emlékét nyolc CD-lemezen örökítteti meg: e két, páratlan tehetségű előadóművész interpretálásában az összes Beethoven és Mozart hegedű-zongora szonáta hallható lesz” –, tudtuk meg. Demény Attila zeneszerzőnek, a zenetársaság elnökének meleg hangú köszöntőjéből, amelyet Laskay Adrienne nyugalmazott karnagy fordított le román nyelvre. Ezt követően felvételről Beethoven: Tavasz című hegedű-zongoraszonátájának első tétele csendült fel az Ágoston–Panieva duó előadásában. Ritkán hallható tökély: az első hangtól az utolsóig. Még fel sem ocsúdhattunk a rácsodálkozásból, s a törékeny testalkatú zongoraművész lassan a zongorához ült, miközben Ágoston András kezébe vette a hegedűt, és játszani kezdtek: Mozart Esz-dúr szonátájának két tételét adták elő. Nehéz szavakba önteni azt a katartikus érzést, amely mindenkit áthatott. Nem is lehet. Vagy talán nem is kell? Hiszen akik ott voltak, és újra átélték az elveszettnek hitt csodát, a hosszan ható élmény benyomásával távoztak.

Arról, hogyan született meg az ötlet, hogy kiadják az Ágoston–Panieva duó archív felvételeit, Demény Attilát, az RMZT elnökét kérdeztük. „Tudjuk, manapság rengeteg CD-t adnak ki, forgalmaznak. Ami a zenetársaság jelenlegi kiadványát, a Panieva–Ágoston szonáta-páros Mozart és Beethoven előadást illeti, néhány előzményről illene beszámolnom. Akkoriban, amikor Sebesiné Nina Panieva, ez a gyönyörű, arisztokratikus vonásokkal megáldott asszony Kolozsvárra érkezett, majd elkezdett hangversenyezni, mindenki kérdezte: ki ez, honnan jött ez a nő, aki ilyen istenien zongorázik! Igen, valóban a hölgy Neuhausnál, a híres Moszkvai Konzervatórium professzoránál végezte el az ’aspiranturát’, az ottani doktorátus legmagasabb fokozatát. Tehát egy igazi, nagy zongoraiskola leszármazottja és tradícióinak hiteles és személyes közvetítője. Véletlen vagy a kivételes szerencse, hogy Ágoston András, a kiváló hegedűművész is akkoriban a kolozsvári konzervatóriumban tanított, aki szintén egy rendkívül híres, a Zsurka Péter hegedű-iskolájának leszármazottja és hiteles közvetítője. Nagy szerencsénkre ez a két kiváló művész egymásra talált, és legalább egy évtizedig a lehető legkiválóbb kamara-előadásokkal kényeztetett el bennünket. Tündéri tanulság volt, ahogy két kiváló muzsikus, mindegyik a maga komoly, hiteles tradícióival egyszerűen letettek eléd valamit, mindenféle erőlködés nélkül és máris ott volt a csoda. Nos, a két remek művész találkozásának az eredménye rengeteg személyes élmény, elragadtatás, visszaemlékezés, de sajnos csak egy bakelitlemez maradt meg az Electrecord lemezkiadó gondozásában. Ezért gondoltuk, hogy az itt-ott még meglévő felvételeket összegyűjtjük, digitalizáljuk, mastereljük és DEMO-CD-ként, tehát nem kereskedelmi céllal korlátozott példányszámban népszerűsítjük. A digitalizált anyag kb. nyolc CD terjedelmű. Ez az RMZT ’archive recordings’ első CD-je. Támogatónk a Communitas Alapítvány és az EMKE volt” nyilatkozta Demény Attila, az – RMZT elnöke.


N.-H. D., Szabadság, 2008. október 25.



Kolozsvár reneszánszáért


Hívó szó Kolozsvárra címmel más országos intézményekhez csatlakozva háromnapos találkozót szervezett hétvégére a Kolozsvár Társaság és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A Reneszánsz Év jegyében zajló rendezvény Kolozsvár reneszánszát szorgalmazza, és tudatosítani kívánja a város magyar vonatkozásait és jelenét, hogy a kolozsvári magyarság is megtalálja a maga lehetőségeit – tájékoztatta lapunkat Kántor Lajos irodalomtörténész, kritikus, a Kolozsvár Társaság elnöke.

Könyvbemutató, filmvetítések, rockopera, koncert és táncelőadás várja a hétvégén a kincses városba látogatókat. Pénteken Jakó Zsigmond történész Reneszánsz Kolozsvár című könyvét mutatják be. A Mátyás király korabeli város társadalmi és kulturális vonatkozásait ismertető, gazdagon illusztrált kötetet hamarosan román nyelven is megjelentetik, már folyamatban van a fordítás – mondta el Kántor. A Győzelem moziban az Új Budapest Filmstúdió és a Cinecorvin mutatkozik be Kolozsvárhoz kötődő személyiségekről készült mozgóképekkel. A Poszler Györgyről, Domokos Gézáról és Korniss Péterről készült portréfilmek mellett a Szabédi Lászlónak emléket állító Felmentő levél című alkotást és a Szamos-parti városban élő szereplők, Bogdán Zsolt és Mányoki Bence kapcsán a Dallas Pashamende című játékfilmet is levetítik. Másnap a Kolozsvárról elszármazottak találkozóján könyvkiállítás és könyvvásár nyílik az utóbbi években megjelent kolozsvári kiadványokból, és a szerzőkkel is találkozhatnak az olvasók. Este az első erdélyi magyar rockopera várja a közönséget, Venczel Péter Mátyás a vérpadon című művéből készült előadást nemrég újra bemutatták Vadas László rendezésében.

Vasárnap a népzene kap főszerepet: koncertezik a Tarisznyás zenekar, Postakert című táncjátékát adja elő a Zurboló Táncegyüttes, a nap meghívott vendége Kallós Zoltán néprajzkutató lesz.

Bonczidai Éva, erdély.ma, 2008. június 25.



XV. Gyöngykoszorú Erdőcsinádon


Az első osztályos Szöllösi Katika éneke nyitotta az Erdőcsinádi Gyöngykoszorút. A dal, a tánc, a néphagyományok széles körű felújítását célzó mozgalmat a Szabó György Pál és Szabó Éva pedagógus-házaspár kezdeményezésére indította 1991-ben az EMKE, és azóta hetvennél több találkozót tartottak, mindet Maros megyében.

Szombaton éppen a tizenötödiket, Erdőcsinádon. A népviseleti parádét ezúttal is Miholcsa József sárpataki Mátyás-huszárjai vezették, majd új házigazdaként Bálint Csaba református lelkész köszöntötte a mintegy húsz csoportot megjelenítő ifjú seregletet és a helybeliek népes tömegét.

Molnár Attila unitárius és Opra István római katolikus székelykáli lelkészek üdvözölték az eseményt, emlékeztetve Szabó György Pálnak a tizedik találkozón elhangzott szavaira: „Újra visszafoglaljuk édes anyanyelvünket dalban, táncban és népviseletben". Lélekmelengető szavakkal üdvözölte a jelenlevőket, köztük Lokodi Edit Emőkét, a megyei tanács elnök asszonyát; Szabó Évát és Miholcsa Józsefet Gernyeszeg község polgármestere, Incze Jenő.

A Marosszék Kulturális Alapítvány és az EMKE képviseletében szólt Fazakas Ildikó. A mozgalom kinőtt a gyerekcipőből, fokozottabb hangsúlyt kell helyezni az igényszint növelésére, a szakmai, művészi színvonalra, az eredetiségre: viseletben, zenében egyaránt. Az EMKE megyei elnökének távollétében ugyancsak Fazakas Ildikó olvasta fel dr. Ábrám Zoltán levelét, majd emléklapot nyújtott át az erdőcsinádi református gyülekezetnek, melyet Mihály József gondnok azonnal továbbított a falu új lelkészének, megőrzés végett.

Lokodi Edit Emőke biztosította a hallgatóságot afelől, hogy a megyei önkormányzat ezentúl is támogatja a Gyöngykoszorú mozgalmat, hiszen a dal, a zene, a tánc azokat is hazacsalogatja, akik kényszerűségből idegen tájakon kénytelenek megkeresni a mindennapi kenyeret.

Emléklapot, Bernády-albumot nyújtott át a dicsőszentmártoni, mezőpaniti, sárpataki, nyárádszeredai, marosludasi, vajdaszentiványi, backamadarasi, koronkai, gernyeszegi, holtmarosi, marosmagyarói, székelykáli, lőrincfalvi, marosfelfalusi, jeddi és erdőcsinádi együtteseknek, Barabási Attilának, a Maros Művészegyüttes igazgatójának, Szabó Éva tanárnőnek, Sinkó András zenekarvezető tanárnak, Bálint Csaba lelkésznek, Mihály József gondnoknak, Molnár Dénes (Erdőcsinádon élő) képzőművésznek, Miholcsa József szobrászművésznek és huszárjainak (Lőrincz Lajos, Korondon élő ny. táncmester nem jöhetett el); végül Hunyadi Lászlónak a kultúra istennőjét ábrázoló szobrocskájával jutalmazta az 1966. október 10-én Erdőcsinádon született Füzesi Albert marosvásárhelyi táncmestert, főszervezőt, a népi kultúra értékeinek tovább éléséért kifejtett gyümölcsöző munkásságáért.

Zsúfolásig telt teremben, a felújított, de teljesen még be nem rendezett művelődési ház színpadán léptek fel, Fazakas János konferálásával, a színpompás viseletben tündöklő csoportok. Az udvaron pedig a szokásos eszem- iszomos, muzsikás vásári hangulat uralkodott. A szervezőktől megtudtuk: decemberben ismét megtartják, méghozzá Marosvásárhelyen, a kényszerűen kimaradt Karácsonyi Gyöngykoszorút is, amely az éves mérleg elkészítéséhez biztosít majd kiváló alkalmat.

Bölöni Domokos, erdely.ma, 2008. április 21.



Kolozsvár – Infrastrukturális tervek


A kutatás és a szakmai képzés mellett a Kárpát-medencei magyar kulturális intézményekkel való kapcsolatok erősítését tartja az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) legfontosabb feladatainak Dáné Tibor Kálmán.

Az EMKE Kolozsváron lezajlott hétvégi tisztújító közgyűlésén megválasztott új elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta: olyan infrastruktúra kialakításán dolgoznak, amely hosszú távon lehetővé teszi, hogy a kolozsvári létesítmények közül a Szabédi-házban irodalom- és művelődéstörténeti kutatásokat lehessen folytatni, a nemrég felújított Györkös Mányi-házban pedig különféle kulturális programok szervezésére nyújtanak lehetőséget. Ennek érdekében az EMKE szorgalmazza a Magyar Ház hálózatba való bekapcsolódást és az együttműködés erősítését mindazokkal a Kárpát-medencei társ- és fiókszervezetekkel, amelyekkel partnerként vehet részt a magyar közművelődést segítő pályázatokon. Dáné Tibor Kálmán hozzátette: az egyesület vagyoni és anyagi helyzete ismeretében az EMKE 2008. évi működése biztosított, a fejlesztésekhez és a hosszabb távú tervekhez azonban újabb pályázati források szükségesek.

Dáné Tibor Kálmán tanár, művelődésszervező az EMKE rendszerváltás utáni harmadik elnöke. Az 1991 áprilisában Brassóban újraalakult egyesület elnöki tisztségét 1995-ig Dávid Gyula irodalomtörténész, az idei tisztújításig Kötő József színháztörténész, művelődésszervező töltötte be. Kötő József a továbbiakban főtanácsosként segíti az egyesület munkáját.

B. L.

Az EMKE 2008. évi díjazottai
Spectator díj: Szilágyi Aladár, Kacsó András-díj: Háromszék Zenekar, Bányai János-díj: Bárth János, Kun Kocsárd-díj: Széman Péter, Nagy István-díj: Öllerer Ágnes, Bánffy Miklós-díj: Székely Szabó Zoltán, Kovács György-díj: Balázs Attila, Poór Lili-díj: Balázs Éva, Szentgyörgyi István-díj: Fazakas Mihály, Szolnay Sándor-díj: Soó Zöld Margit, Monoki István-díj: Györfi Dénes, Balázs Ferenc-díj: Calepinus Alapítvány, gróf Mikó Imre-díj: Irsay Miklós, Életműdíj: Bálint Lajos és Laskay Adrienne.

Benkő Levente, erdely.ma, 2008. április 15.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés