Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben
A politikának nincs helye az EMKÉ-ben, de az EMKE-politikának jelen kell lennie az RMDSZ-ben
A mérlegkészítés jegyében zajlott az EMKE idei közgyűlése. A szokásos évi tevékenység elemzése ezúttal — a négyéves mandátum lejártával — az elnökség munkájának a számbavételével, és az azt követő tisztújítással párosult. Majd az összejövetel ünnepi momentumaként, immár hagyományosan és a szokásos laudációk kíséretében, kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket.
A Protestáns Teológia dísztermében szombat reggel kezdődő közgyűlés — amelyet megtisztelt jelenlétével többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala részéről Bálint-Pataky József, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke —, mint minden évben, most is jó alkalmat teremtett az ország különböző részein tevékenykedő megyei EMKE- szervezetek vezetőinek a találkozásra, a baráti együttlétre. A hangulatot az olykor kirobbanó viták sem tudták elrontani. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, amely, az évente megismétlődő kórus- és néptánctalálkozók, vers- és prózamondó versenyek, diákfesztiválok, könyvtárostalálkozók, képzőművészeti alkotótáborok mellett, az 1848–49-es szabadságharc és forradalom emlékét idéző sikeres rendezvények sokaságában konkretizálódott. E rendezvényeknek nem csekély szerepük volt az új közösségi összetartozástudat kialakításában. Az anyagi javak szétosztásának módozatairól szólva az elnök hangsúlyozta: a rendelkezésre álló összeget a közösségi igényeknek megfelelően osztották el, szó sem lehet részrehajló elbírálásról. Majd az RMDSZ és az EMKE viszonyát taglalva kifejtette: félretéve az egészségtelen féltékenységet és rivalitást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia.
Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről szólt, arról a tizenöt művelődési központról, amelyek sikeresen tevékenykednek, s amelyek önellátókká tudnak válni, valamint a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak olyan intézményrendszerrel kell rendelkeznie, amely, a politikai hatalomtól függetlenül, képes arra, hogy biztosítsa az önálló kulturális élethez szükséges feltételeket. Ami pedig a stratégiai újdonságokat illeti: nyitás az európai integráció felé. Ez azonban korántsem jelenthet beolvadást. Ellenkezőleg: felértékelődik a regionális kultúrák szerepe. Előre kell tekintenünk, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a testvérkapcsolatok létrehozására. Követendő példaként Kötő József a Heltai-alapítványt említette. A történelmi tapasztalatok tanúsága szerint az erdélyi magyarságnak a maga útját kell járnia, olyan önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie, amely versenyképessé teheti közösségünket.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Markó Béla elnök üdvözletét tolmácsolta, majd az RMDSZ és az EMKE viszonyát elemezve megállapította: olyan szimbiózis ez, amely csupán egyes helyi szervezetek vonatkozásában nem tekinthető zökkenőmentesnek. A legtöbb esetben a két szervezet egymásra támaszkodva igyekszik fejleszteni a nemzeti identitás megőrzését szolgáló műhelyeket, támogatja a civil szervezeteket. Az EMKE-ben nincs helye a politikának, az EMKE- politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben — vélte az ügyvezető elnök.
Az EMKE pénzügyi helyzetének ismertetése után Kelemen Hunor államtitkár A romániai magyar kultúra az ezredfordulón címmel tartott kimerítő elemzéssel egybekötött előadást. Az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt — mondotta. Az olyan intézmények és alapítványi szféra létrehozása, amelyek a közösség önálló kulturális tevékenységének biztosításához szükségesek. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot azonban a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A kultúrházak csak esküvők alkalmával élénkülnek fel, könyvtáros hiányában pedig még ha akarnának sem olvashatnának az emberek. Majd az 1996 utáni új pályázati rendszerről, valamint a jövőben létrehozandó Nemzeti Kulturális Alapról szólt az államtitkár. A most már körvonalazódó műemlékvédelmi törvény és a tárgyi örökség törvényének életbe léptetése pedig sok, ma még rendezetlen probléma megoldását jelentheti.
A kérdések és hozzászólások többek között, a támogatások elosztásának módját érintették, és nagyobb áttekinthetőséget kértek. Javasolták az EMKE és a történelmi egyházak kapcsolatának erösítését, a rendezvények és kopjafák állítása mellett a kultúra egyéb vonatkozásainak a meggyökereztetését is, valamint a magyar nyelvű egyházi szertartás megőrzését olyan helyeken, ahol azt igénylik (Visó, Borsa), s ahol tömény elrománosítás folyik.
Ezután került sor az alapszabályzat módosítására és a tiszteletbeli tagok, valamint a tiszteletbeli elnök megválasztására. Az elnökség javaslata értelmében az EMKE tizenkét tiszteletbeli taggal gazdagodott: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Guttman Mihály, Lőrincz Lajos, Venczel Árpád és Cs. Erdős Tibor, valamint Dudás Gyula (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) és Pomogáts Béla, Sz. Tóth János, Varga Ferenc (Magyarország). Tiszteletbeli elnök Dávid Gyula lett. A javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Végezetül, ugyancsak a régi elnökség javasolta jelöltek közgyűlés általi hitelesítésével került sor az új vezetőség beiktatására. A tisztújítás után az EMKE vezető testülete a következőképpen alakult: elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit.
EMKE-díjak kiosztása
A diktatúrától megszabadult magyar közösség közművelődési intézményrendszerének kiépítésében végzett fáradhatatlan tevékenységéért az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József, Dávid Gyula tiszteletbeli elnök méltatásával, életműdíjat vehetett át. Több évtizedes publicisztikai munkássága és a Háromszék című napilap főszerkesztőjeként az elmúlt évtizedben nyújtott teljesítménye elismeréseként Farkas Árpád Kacsó Sándor-díjat kapott. Laudációt Horváth Andor mondott. Az emberközeli közszolgálatiság érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységéért az EMKE Janovics Jenő-díjjal jutalmazta Sebesi Imrét (post mortem), Csép Sándor szívhez szóló méltató szavai szerint az "empátia nagymesterét", akinek üzenete tovább száll és szól. Hagyományőrző tevékenységéért, a magyar folklór népszerűsítéséért Fodor Csabát Kacsó András-díj illette. Az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért Antal Mária Bányai János-díjat kapott (laudáció: Gazda Klára). A Kun Kocsárd-díj idei kitüntetettjei Bíró István (post mortem) — a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért — és Matekovics Mihály — Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért. Laudációt Lászlóffy Pál, illetve Dáné Tibor Kálmán mondott. Guttman Mihály a Nagy István- díjas Benkő András kiváló erdélyi zenetörténeti kutató és tanári munkásságát méltatta, Tófalvi Zoltán a Bánffy Miklós-díjas Tarr László színművész több évtizedes tevékenységéről szólt. A 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért Gaál András Szolnay Sándor-díjat, igényes szerepformálásaiért Bogdán Zsolt Kovács György-díjat kapott (laudáció: Zolcsák Sándor, illetve Visky András). A Poór Lili-díj Borbáth Júlia kiváló színészi teljesítményét jutalmazta, a Kemény János-díjat pedig Demeter András nyerte el a színházfejlesztés korszerű módszereinek kimunkálása terén szerzett érdemeiért. Mindkettejüket Kötő József méltatta. Barabás Olga korszerű rendezői érdemei elismeréseképpen kapta a Kádár Imre-díjat. Könyvtárosi és könyvtárszervezői munkásságáért Mészáros József Monoki István-díjban részesült. Szabó Éva a Vámszer Géza-díjat a néptánctanításban elért érdemeiért nyerte el, míg Simori Sándor a Szentgyörgyi István- díjat az amatőr színjátszásban kifejtett tevékenységéért kapta. A nyolcvanéves Bandi Dezső Európában is páratlan, több évtizedes művészetszervezői munkásságát Tófalvi Zoltán értékelte.
Németh Júlia, Szabadság, 1999. november 29.