ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Sajtóvisszhang – 1996

 

A felnőttképzés eredményei Erdélyben
Vándortanárok járnak majd faluról falura?


Március 9-én, a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel főleg a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén ügyködő közművelők seregszemléje és tanácskozása volt.

A megalakulása óta eltelt időszakot a társaság inkább a hazai felnőttképzés lehetőségeinek a felmérésével, a népfőiskolai gondolatnak a közvéleményben való meghonosításával töltötte el. Így látványos eredményekkel még nem dicsekedhet, de mint dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondotta megnyitó beszédében, az elültetett facsemetének is előbb gyökeret kell eresztenie, meg kell kapaszkodnia a talajban, hogy erőre kapva évek múlva aztán rendszeresen gyümölcsöt hozzon. De beszéljenek a rendezvények: Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora (szórványban szolgáló tanárok, tanítók és papok számára Nagyenyeden rendezett tanfolyam), II. Honismereti népfőiskola tábor — Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben, a helybeli Szent-Györgyi Albert Társasággal közös rendezvény), Erkélykertészek népfőiskolája — Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt tartott 18 órás tanfolyam), Vendéglátói jómodor — Tordaszentlászló, a helybeli Tamás Bisztró alkalmazottainak rendezett tanfolyam (előadók Tóthfalussy Béla, Boldizsár Zeyk Imre és Szőke Zoltán). Aktív szerepet vállalt a társaság Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában, valamint számos vidéki felnőttképző tevékenység beindításában.

A különböző városokban tevékenykedő tagtársak beszámolói főleg a helybéli közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről szóltak. Például Bodog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Órmos Zsigmond Társaság munkájáról beszélt, míg Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületeknek az ugyancsak gazdag felnőttképző tevékenységéről szólt.

A társaság kapcsolatot tart fenn a Románia Szabadegyetemek Országos Egyesületével, a Német Népfőiskolai Szövetség bukaresti irodájával, a Magyar Népfőiskolai Társasággal, a Finnországi Svéd Népfőiskolai Szövetséggel, valamint néhány Dániában működő népfőiskolával.

A közgyűlés néhány alapszabály-módosítást is végrehajtott. Például a társaság neve ezentúl a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz.

A továbbiakban egy társasági hírlevélnek a havi megjelentetése, valamint egy dokumentum jellegű tájékoztató kiadványnak a megszerkesztése a hazai népfőiskola múltjáról és jelenéről is szerepel. Szó esett a hajdani vándortanár tevékenység felújításáról, akik egykor, különösen télen, faluról falura járva okították a népet. A társaság az idén a honfoglalás 1100. esztendejének a megünneplésébe is bekapcsolódik kárpát-medencei történelmünket átfogó szeminárium megszervezésével Temesváron, rangos hazai és külföldi előadók meghívásával.


Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára, Szabadság, 1996. március 13.


 

 

Nagybánya-centenárium Kolozsváron


1896. június 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és 1996. június 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a rangos nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. Június közepén Nagybányán, utána Máramarosszigeten, majd a fővárosban tartanak kiállítással egybekötött emlékülést.

A péntek délután a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dávid Gyula, az EMKE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és röviden méltatta az esemény jelentőségét. Majd dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta kimerítő részletességgel a Nagybánya-koncepció alakulását, fejlődését a naturalizmustól az avantgárdig a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt, arról a páratlan mozgósító hatásról, amit ez a mozgalom a magyar és az egyetemes művészetben jelentett. A megnyitó művészi műsorában fellépett Bíró József és Spolarics Andrea színművész, Nagy Dezső pedig elmondta Lászlóffy Csaba erre az alkalomra írt Kantáta című poémáját. A pénteki rendezvény a Református Kollégium Székely Árpád vezette énekkarának műsorával zárult.

Szombat délelőtt Negoiță Lăptoiu vezetésével tartottak tárlatlátogatást a Bánffy-palotában. A művészettörténész szakszerű előadás kíséretében mutatta be a Művészeti Múzeumban kiállított nagybányai festményeket. A rendezvénysorozat délután a Györkös Mányi Albert Emlékházban folytatódott. A kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállításon megcsodálhattuk többek között Thorma János, Ziffer Sándor, Krizsán János, Pirk János, Pászk Jenő, Jándi Dávid, Klein József, Katz Márton munkáit, amelyeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be nemcsak szakszerűen, hanem a jó előadókra jellemző színes, a hallgatóságot megkapó stílusban, és ugyanezt mondhatjuk el vetített képes előadásáról is. Tímár Árpád magyarországi művészettörténész, a nagybányaiak 1897-es kiállításának fogadtatásáról, a sajtóvisszhangokról, a kritikusok, írók és művészkollégák sajtóban megjelentetett véleményéről, a mindenkori új fogadtatásáról tartott rendkívül érdekes előadást. Sümegi György magyarországi művészettörténész pedig azt taglalta, hogyan vált példává a művésztelep, minőségközpontúságával hogyan képes a mai napig hatást gyakorolni korunk művészetére, és melyek azok a jelenlegi művésztelepek és irányzatok, amelyek a Nagybányai Iskolából nőttek ki.

Az előadásokat kötetlen beszélgetés követte.


Németh Júlia, Szabadság, 1996. május 7.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés