ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  [email protected]

Címlap

Panoráma – Jó hangulat dukál a minőségi borhoz

Forrás: 
Szabadság, 2013. november 2.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

 


A jó bor közelebb hozza egymáshoz a jó embereket – Rohály Gábor és Vincze László a rendezvényen
- MOLNÁR FERENC

Az emberiség már nyolcezer éve készíti és kortyolja a bort, mi csupán ápolói, folytatói vagyunk ennek a kedves hagyománynak. Mert a jó bor, már ha megfelelően élünk vele – s nem visszaélünk –, saját magunk és környezetünk javát szolgálja, közelebb hozza egymáshoz a jó embereket, a gonoszokat azonban szembeállítja egymással. Dr. Rohály Gábor címzetes egyetemi docenstől, borszakírótól, a budapesti Borkollégium vezető lektorától tudjuk mindezt, aki a bor örömhírét hozta magával múlt héten az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházába, és persze minőségi borokat is, hogy a finom nedű helyes ismeretére tanítsa a kolozsváriakat. Mondanivalója bőven akadt, egyebek mellett az is kiderült az est folyamán, hogy az igényes borfogyasztó soha nem lesz a bor rabja, vagy hogy a bort szagolják, és nem illatozzák. Ízl(el)és dolgában pedig aligha szabad lebecsülni a nőket, gondoljunk csak bele, kiváló képességükről már azáltal bizonyságot tesznek, hogy bennünket választanak.

A mindennapi életben élvezeti cikk a bor, de kultikus szerepe is van, sok helyen ezzel szentesítik a házasságot, nélkülözhetetlen kelléke az ünnepi eseménynek, akárcsak a karikagyűrű. A sikeresen nyélbe ütött üzletre áldomást szokás inni, borral, természetesen, eleink pedig, amikor vérszerződést kötöttek, egy-egy csepp vérüket csepegtették a finom nedűbe. Bőven van neki tekintélye, az Ószövetség és az Újszövetség is több alkalommal hivatkozik rá.

Visszafogottan, önmegtartóztatóan érdemes inni, javasolja a szakember, hogy még nagyon sokáig szerencsénk legyen hozzá. Ha rossz passzban vagyunk, jobb félretenni, előbb rendezzük el a nehézségeinket, hogy a sötét felhők elmúltával örülhessünk a bornak. Érezzünk ellenállhatatlan késztetést a fogyasztásához, és persze válasszunk ízlésesen: étkezés előtt például – a „jól bevált” pálinkával ellentétben – könnyű, száraz bort vagy pezsgőt igyunk, még ha farkaséhesek is vagyunk, a testes kadarka pedig akár a szarvaspörkölt után is kiváló.

Az édes íz – az anyatej miatt – már csecsemőkorunk óta „kísért” bennünket, talán ennek tudható be, hogy aztán egész életünkre a jó szinonimájává válik az édes. Jönne rögvest a következtetés: borból is az édes a jó, ez azonban hatalmas tévedés; Rohály Gábor gasztronómiai giccsnek nevezi az édes vörösbort, s hozzáfűzi: kicsit is igényes ember nem vesz ilyesmit a szájába. Nyilván vannak eredeti édes vörösek, Magyarország területén főként az egri borvidéken, ezek viszont inkább kivételek, a többiek csupán édesítettek, de „pironkodjon az is, aki félszáraz vörösbort állít elő!”. Azoknak a boroknak, amelyeket a szakember ezúttal kínált, nem kellett szégyenkezniük, legalábbis a jó szándékú emberek körében nem, akik végigkóstolták őket, szépen egymás után, az Iván-völgyi kadarkától a mátraaljai pinot noiron át el egészen a szekszárdi cuvée-ig. Aki pedig a kóstolással egybekötött borismereti sorozatba bekapcsolódna az elkövetkező időszakban, figyelje a www.emke.ro honlapot, a szervezők ezután is jó hangulatot és finom borokat ígérnek.

Ferencz Zsolt, Szabadság, 2013. november 2.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés