Koszorúzással és szavalatokkal adóztak Dsida Jenő emlékének

Csütörtökön, a késő délutáni órákban ünnepi beszédekkel, Dsida-versek szavalatával, illetve a tragikusan rövid életű költő mellszobrának megkoszorúzásával vette kezdetét Szatmárnémetiben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület által szervezett Dsida - Páskándi -Jakabffy Napok programsorozata.

A meghívottakat és egybegyűlteket az EMKE képviseletében Muzsnay Árpád köszöntötte, visszaidézve iskolás éveit, amikor első ízben ismerkedett meg a diákság a Szatmárnémetiben született költő alkotói tevékenységével. „Volt nekünk már tehát mire alapozni 1992-ben, amikor az első kerek Dsida-évforduló alkalmával a mostani Kölcsey- bentlakás falán elhelyeztük az emléktáblát, mert ott élt a család 1918 és 1925 között, és még mindig a fülemben cseng Soós Angéla színésznő szavalata, aki elsőként szavalta el szabadtéren 1940-et követően Dsida Psalmus Hungaricusát’’ - emlékezett vissza Muzsnay, majd átadta a szót Pakot Géza jezsuita atyának, aki ünnepi köszöntőjében a szó teremtő erejéről beszélt hallgatóságának. „Isten mai prófétája a költő, az alkotó, aki szavaival Isten megtört világát önti új mondatokba. Világosságot gyújt, utat mutat, magát szétosztva mindenkinek mindene lesz. Ez a költő küldetése: a lélek dallamainak megszólaltatása, az anyanyelvén keresztül rábízott népének révbejuttatása" - fejtette ki Géza atya.

Ezt követően Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, miniszterelnöki megbízott lépett a mikrofonhoz. Mint elmondta, az elmúlt tíz évben tapasztalt migránsválság, a pandémia, de még a háború sem lehet akadálya annak, hogy elődeinkről, így a 115 évvel ezelőtt született Dsidáról megemlékezzünk. Szili Katalin hangsúlyozta, noha a költőnek csupán 31 esztendő adatott meg, mégis egy egész életművet hagyott ránk. E kivételes életműben pedig megtalálható az a prófécia is, hogy Erdély a magyar irodalom jövőjének kovásza lesz.

„Amikor az ember eljön Szatmárba, akkor itt nem csak a szatmári szilva a fantasztikus, hanem itt van valami a levegőben. Van valami a levegőben, és ezt jelzi az a hétvége is, ahol mindannyian olyan emberekre emlékezünk, akiket a tavasz adott számunkra - igaz, hogy a tavasz vitte is el őket. Ők olyat alkottak, ami ahhoz a közös kultúrához tartozik, amit úgy hívunk, hogy magyar kultúra, és ami a mi identitásunknak a kovásza és az alapja. Ehhez járult hozzá Dsida is, illetve ne feledjük Kölcsey Ferencet, Páskándi Gézát és Jakabffy Elemért se, hiszen mindannyian erről a vidékről származtak vagy itt éltek" - mondta el ünnepi beszédében Szili Katalin.

Magyarország kolozsvári főkonzulátusa nevében Demeter Katalin konzul köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében Demeter Katalin azt hangsúlyozta, hogy a Dsida- megemlékezések rendszeres megszervezésével a szervezők a költő szellemében példamutatóan tesznek hitet a szétszórt magyarság és az anyanyelvi kultúra mellett, nemzeti egységre szólítva fel a történelem végzetes erőivel szemben. A konzult követően a költőhöz ezer szálon kötődő Láng Gusztáv irodalomtörténész tartott rövid, ám rendkívül informatív előadást Dsida életművéről.

Végül, de nem utolsósorban Petneházy Attila színművész, miniszteri biztos lépett a hallgatóság elé. „Köszöntőt jöttem mondani, de nevezzük úgy, hogy köszönőt mondok. Köszönöm először is Muzsnay Árpádnak, hogy itt lehetek, és mondhatom, hogy hazajöttem, hisz én így érzem. Amikor idejövök Szatmárba a nyíregyházi Szatmárból, már itt is - és nem csak ott - otthon érzem magam. Amikor azt mondom, köszönöm, az szól ennek a nagyszerű magyar közösségnek is, köszönöm, hogy ilyen magyarságot tanulhatok itt, és a felelősség a velem szemben álló fiatalokat látva végképp azt mondatja, van mit átadnunk, és van kinek átadnunk" - nyomatékosította Petneházy, majd Dsida Jenő Tükör előtt című versének előadásával búcsúzott.

A Dsida-megemlékezést a költő mellszobrának megkoszorúzása zárta, viszont a programsorozat ezzel még nem ér véget, hiszen a pénteki napon is folytatódnak az irodalmi előadások.

Bede Emőke, www.szatmar.ro, 2022. május 13.