Újratervezés: újra kell indítani az erdélyi civil életet

Kétéves cselekvési tervet dolgozott ki az EMKE

Az Erdélyi Magyar Közműve­lődési Egyesület (EMKE) éves közgyűlésén, április 9-én mu­tatták be Kolozsvárott a szerve­zet elkövetkező kétéves cselek­vési tervét, amely az EMKE ál­tal tavaly, civil szervezetek kö­rében végzett felmérés adataira alapoz. A tervből a 2022-2023- as időszakban stratégia szüle­tik, amelynek célja frissíteni és korszerűen megfogalmazni a vezérelveket, leszögezni a fő cé­lokat, illetve ezeket hozzáiga­zítani a megváltozott társadal­mi körülményekhez. 2024-ben várható a régiók stratégiájá­nak elkészítése és a rendszer felépítése, továbbá a működési alapelvek leszögezése. Ez pon­tosan azt jelenti, hogy 25 rö­vid és középtávú stratégia jön létre, ezen kívül az EMKE or­szágos, hosszú távú stratégiá­ja. Széman Péter EMKE-elnök beszámolt a civil szervezet ta­valyi tevékenységéről, délután pedig a szokásos díjkiosztó ün­nepségre került sor; életműdí­jat kapott többek között lapunk egykori munkatársa, Németh Júlia műkritikus is.

A koronavírus-járvány miatti kényszerű szünetben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesü­let (EMKE) készített egy felmé­rést az Erdélyben működő ci­vil szervezetekről. A felmérés ti­zenhárom erdélyi megyében te­vékenykedő 400 civil szervezet bevonásával készült, de választ csak kevesebb mint 300 szerve­zet küldött. A válaszadók a szer­vezetek erősségei között említet­ték a tapasztalatot, a tudást, a si­keres projekteket. A gyenge pon­tok között van a civil szervezet­ben dolgozó személyek időhiá­nya, mivel majd mindenkinek van főállása, ezen kívül a PR-es szakmai háttér hiánya, a pénz­ügyi források korlátozott mivol­ta, a kiöregedett vezetőség, a sa­ját székhely hiánya. A veszélyek közé sorolták a generációs szaka­dékot, de azt is, hogy nincs nyi­tás a határon túli lehetőségek (uniós projektek) felé.

Ez a felmérés képezte az EMKE 2022-2024-es cselekvé­si tervének alapját, amelyet Ser­főző Levente, az EMKE dél-erdé­lyi alelnöke és Balázs Bécsi At­tila elnökségi tag mutatott be az EMKE országos küldöttgyűlésén, április 9-én délelőtt a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísz­termében.

- Lényeges, de nem célrave­zető a régmúlt idők szerepére gondolni, amikor az EMKE tár­sadalmi, oktatási, kulturális, de akár egyházi és politikai szem­pontokból is igen fontos szerepet töltött be az erdélyi közéletben. Az 1990-es években megfogalma­zott célok és a működés mára, a társadalmi átalakulások folytán nem aktuálisak. Az akkor megfo­galmazott célokat a legfontosabb területeken elértük. Részben visz- szaépültnek tekinthető a magyar társadalmi és kulturális élet; az emlékházak, a Magyar Házak és egyéb közművelődési, közös­ségi intézményeink sok helyen működnek. Jelen pillanatban az EMKE még mindig fontos sze­repet tölt be a közművelődés te­rületén, főként szórványban. De működését, szerepét, stratégiá­ját és helyét az állandóan változó társadalomban újra kell gondol­ni. Több mint tizenöt éve szük­ségszerű egy ilyen dokumentum, mert a társadalom, a működési és viszonyulási feltételek megvál­toztak. Az EMKE cselekvési ter­ve hat fő pontot tartalmaz és a következő két évre van kigondol­va. Voltaképpen újratervezést je­lent a szervezet működésében. A tevékenységek, a célok, a várható eredmények az EMKE és közve­tetten az erdélyi magyar civil és közművelődési intézmények mű­ködésében strukturális, koncep­tuális változást eredményezhet. A cselekvési terv nem stratégia. Azt a későbbiekben készítjük el. A cselekvési tervet készítőik nem tekintik véglegesítettnek, hanem jelen bemutatás után vitára bo­csátjuk és publikussá tesszük - kezdte a cselekvési terv bemuta­tását Serfőző Levente, az EMKE dél-erdélyi alelnöke.

Mit tartalmaz a hat fő pont?

- Az első a Magyar Házak talál­kozójának átalakítása Magyar Házak és Civil Szervezetek Ta­lálkozójává 2023-ban. Ez azt je­lenti, hogy idén és jövőre leg­alább 30-50 szervezet jelenlétére számítunk tizennégy megyéből. A második pont az emberi erő­forrás hiánya, a kiöregedés, a ge­nerációk közötti szakadék áthi­dalása. A szórványban humán­erőforrás-hiány tapasztalható, amelynek több és összetett oka van. Ezt folyamatos szakmai fel­készítők szervezésével, képzett szakemberekkel, foglalkoztatott státusz széles körű bevezetésé­vel kívánjuk áthidalni. Az elvárt eredmények között szerepel az erős regionális EMKE-központok

kialakítása, harminc szervezet megerősítése, fiatalítása. A har­madik pont az EMKE országos stratégiájának kidolgozása rö­vid és középtávon 2022-ben és 2023-ban. 2024-re várható a ré­giók stratégiájának elkészítése, a rendszer felépítése, működési alapelvek leszögezése - közölte Serfőző Levente, majd átadta a szót Balázs Bécsi Attila elnöksé­gi tagnak az utolsó három pont ismertetése céljából.

- A negyedik pont a szakmai háttérháló megteremtése, azaz a megfelelő kommunikáció és az ehhez szükséges tudás biztosí­tása, az „egyszemélyes” kisebb szervezetek vezetőinek kisegíté­se jogi és könyvelési feladatok el­látásban is. Ötödikként a fiata­lok bevonását, a közművelődési önkéntesség felértékelését emlí­tem. Fel kell számolni azt a gon­dolkodásmódot, hogy az önkén­tesség egyenlő az ingyenes mun­kával. Hatodik, és utolsó pont­ként a közösségi kulturális terek kialakítását, a működő Magyar Házak felértékelését, és a műkö­dés szakmai megalapozását em­lítem. Nyitni kell több magyar ci­vil szervezet felé, biztosítani kell számukra az infrastruktúrát, és az adminisztratív tevékenységeket főmunkaidős személyekre bíz­ni. Régiónként legalább egy fize­tett foglalkoztatotti státuszt kel­lene létrehozni meghatározott munkakörrel. Továbbá régiónként legalább egy olyan közösségi tér­re van szükség, amelyet a közös­ség valóban birtokba vehet - zárta a beszámolót Balázs-Bécsi Attila.

Mi történt tavaly?

Széman Péter EMKE-elnök be­számolójából megtudtuk: az or­szágos elnökségnek új irodá­ja van Dávid Gyula tiszteletbe­li EMKE-elnök és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerü­let (EREK) püspökének köszön­hetően, a Magyar utca 37. szám alatti épületben - abban, amely­ben 1945-ig működött az EMKE. Tavaly Erasmus-projekt kereté­ben Csőke Márk délvidéki egye­temi hallgató itt volt gyakornok, munkáját hozzáértéssel és be­csületesen végezte. A magyar- országi Nemzeti Művelődési In­tézettől (NMI) átvették az összetartozást jelképező Magyarság Harangja egyik darabját, amely már Kolozsváron van; a Szabédi Emlékház udvarán helyezték el, de a hivatalos felavatás még nem történt meg. Az EMKE részt vett a Kolozsvári Magyar Napokon, továbbá folytatódott két nagyon sikeres, egész Erdélyre kiterje­dő program, amelyet az EMKE országos munkatársai bonyolí­tanak le: a Hétköznapi hőseink - írjunk történelmet! elnevezé­sű és a Művészeti karaván című projektről van szó. Az NMI stra­tégiai partnereként két új tevé­kenységbe kapcsolódott be az EMKE: a Szakkör elnevezésű, a Kárpát-medencére kiterjedő program során Erdélyben har­minc különböző szakkör indult (hímzés, csipkeverés, mézeska­lács-készítés, nemezelés, vessző­fonás, gyöngyfűzés); új kézmű­ves tevékenységek megszerve­zése is várható. A másik jelentős programot az úgynevezett Petőfi Klubok indítása jelenti, amelyek a Petőfi-emlékév rendezvényei­hez kapcsolódnak; 2021-ben ez hét erdélyi helyszínt jelentett.

Tamás Csilla, az EMKE ifjú­sági szervezetének, az EMKISZ- nek az elnöke többek kö­zött az általuk lebonyolított Könyvturiról, a Kolozsvári Ma­gyar Napok alkalmával megszer­vezett programokról, a VII. Leg­szebb Erdélyi Magyar Dal online gálaestről számolt be. Elhang­zott a pénzügyi és a cenzori je­lentés is. Pető Lilla, a magyaror­szági Nemzeti Művelődési Inté­zet (NMI) hálózati központ ve­zetője a már említett, nagy siker­nek örvendő szakkörtevékeny­ségről számolt be.

- Nagyon nehéz kétéves idő­szak után vagyunk, amikor a ci­vil szervezek tevékenysége nagy mértékben beszűkült: rendezvé­nyek ezrei maradtak el Erdély­ben, és van olyan civil szervezet, amelynek tevékenysége le is állt. Újra kell indítani az erdélyi ci­vil életet, és ebben az EMKE-nek nagy szerepe van. Nem ott fog­ják folytatni tevékenységünket, ahol ezelőtt két évvel abbahagy­tuk. Fontos, hogy a szünet, leál­lás után végiggondolják: mit kell változatni, hogy meg tudjanak felelni a célkitűzéseknek. Meg kell találniuk a legjobb megol­dást az eredeti célok szerinti te­vékenység megszervezéséhez - köszöntötte az egybegyűlteket Székely István, az RMDSZ ügy­vezető alelnöke.

A délelőtti eseményen közreműködtek a kolozsvá­ri Sigismund Toduta Zenei Fő­gimnázium 11. és 12-es di­ákjai (Cusmir Filip - hegedű, Ortenszky Attila - cselló, Iankó Debóra Blanka - zongora, irányí­tó tanár: Incze Lilla). A rendez­vény délután a szokásos díjkiosz­tással folytatódott - a díjazottak listáját korábban már közöltük.

Nagy-Hintós Diana, Szabadság napilap, 2022. április 11.