Elismerés háromszéki kiválóságoknak

A művelődésszervezés, a kultúra, a művészetek megannyi területén évtizedek óta tevékenykedő, kiváló eredményeket felmutató tizenegy személyiséget díjazott szombaton Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A háromszékiek közül D. Albu Annamária színművész és Dimény-Haszmann Orsolya néprajzkutató kapott EMKE-díjat, Deák Gyula Levente, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes januárban elhunyt igazgatója munkásságát pedig posztumusz életműdíjjal jutalmazta a legrangosabb erdélyi közművelődési egyesület.

Zsigerből játszó, veleszületett játékintelligenciával rendelkező színésznő. Játéka, amely pályája elejétől kezdve kivételesen expresszív, az idő múlásával rendkívül pontossá, mértéktartóvá vált. Alakításai színesek és árnyaltak – jellemezte D. Albu Annamáriát, az EMKE-díj háromszéki jutalmazottját, a sepsiszentgörgyi Tamási Áron Színház színművészét az intézmény vezetője. Bocsárdi László szerint az évek során Damokos Albu Annamáriára egyre összetettebb színészi feladatok hárultak, ő pedig egyre meggyőzőbb lett a szerepeiben. A kihívások sosem jelentettek gondot számára, nagyon jó formaérzéke lévén, mindig sikerült meglepnie a rendezőt, majd a közönséget is hitelességével, intenzív jelenlétével – véli Bocsárdi László.

A díj átadásán elhangzott laudáció szerint D. Albu Annamária mostanáig nyolcvankét szerepet játszott el, a Bocsárdi László rendezte, Molière A mizantróp című darabjának Baszk szerepéért 2010-ben elnyerte a legjobb női mellékszereplő díját az Aradon szervezett V. Interetnikai Színházi Fesztiválon, Spiró György Keresztes Attila által rendezett Az imposztor című darabjának Skribinska szerepéért pedig ugyancsak egyéni alakítás díjat nyert 2013-ban a Magyar Színházak 25. Kisvárdai Fesztiválján.

Bocsárdi László szerint a díjazott „rendkívül energikus színésznő, aki fiatalabb korában sem fért bele igazán a naiva szerepkörbe. Neki mindig a keményebb női karakterek álltak jól, hisz ő maga is rendkívül kemény, de izgalmasan nőies személyiség. A tipikus parasztasszony, a féltékeny és gyilkos hajlamú kurtizán, a vénlány, a magányos család­anya, a királynő... Tovább is lehetne sorolni. Szerepek, amelyek közül a legkisebbekben is emlékezetes tudott maradni, leginkább talán az expresszivitása, játékossága miatt. Hogy hogyan dolgozik, milyen a próbákon? Ösztönös színész, aki zsigeri érzésekből építkezik, míg egyszer csak megelevenednek a szerepei. Jelenlétében az alternatív színház színészeire jellemző fizikalitás, őszinteség ötvöződik a pályán eltöltött hosszú éveknek köszönhető árnyaltsággal, mélységgel” – hangsúlyozta Bocsárdi László.

A másik háromszéki EMKE-díjas, Dimény-Haszmann Orsolya munkásságát Pozsony Ferenc néprajzkutató, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára méltatta. „A kitüntetett néprajzkutató voltaképpen beleszületett, észrevétlenül belenevelődött a csernátoni Haszmann Pál Múzeum tevékenységébe, hiszen a nagyapja által Csernátonban alapított gyűjtemény, intézmény állagait, kiállításait édesapja irányította, vezette tovább nagy szakértelemmel és odaadással évtizedeken át. Haszmann Orsolya így már gyermekkorától kezdődően cselekvően részt vett néprajzi tárgyak gyűjtésében, különböző tematikus kiállítások megnyitóin, valamint kézműves- és múzeumpedagógiai tevékenységekben.” Kiváló doktori dolgozatának megszerkesztett változata nemrég jelent meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története – Intézményalapítás, intézményesülés, a múzeum első évtizedei címmel – tette hozzá.

„Kiemeljük – folytatta Pozsony Ferenc –, hogy már 2012-től a nagy múltú Székely Nemzeti Múzeum csernátoni részlegének muzeológusa, majd 2013-tól annak szakképzett részlegvezetője. Dimény-Haszmann Orsolyának döntő, meghatározó szerepe van a múzeum alapkiállításának korszerűsítésében, a hatalmas tárgyi és kéziratos állag digitalizálásában, látogatóbarát kiállítások és rendezvények megszervezésében. Vezetésével a múzeum továbbra is megőrizte az intézmény korábbi nyitottságát, ahol évente számtalan foglalkozást, kézműves tábort, szemináriumot szerveznek, ősszel pedig megrendezik a 20. század eleji mezőgazdasági gépek BuRRogtató elnevezésű, nagyon népszerű, interaktív bemutatóját, felvonulását.”

Az erdélyi és a magyarországi etnográfusok folyamatosan azt tapasztalják, hogy a csernátoni hatalmas néprajzi gyűjtemény és múzeum nem holt, régi tárgyak szentélye, azt látják, hogy az alapítók, idős és ifjabb Haszmann Pál öröksége jó kezekbe került, aki nemcsak az intézmény szakmaiságát, hanem nyitottságát, szellemiségét is sikeresen tovább folytatja. Dimény-Haszmann Orsolya irányításával a csernátoni múzeum továbbra is nagyon fontos összmagyar autonómiasziget, a székelyföldi magyar kulturális örökség értékes tárháza – zárta méltatását Pozsony Ferenc.

Fekete Réka, www.3szek.ro, 2022. április 12.