Metszetekben rejlő másfajta és közben mégis ismerős Györkös-világ

X

Györkös Mányi Albert zenetanár-festőművész emléke és munkássága előtt tisztelegve születésének 100. évfordulóján Györkös 100 címmel indította útjára kiállítás- és rendezvénysorozatát az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által működtetett Györkös Mányi Albert Emlékház a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel partnerségben. Az emlékév első eseményeként életmű-kiállítás nyílt a Bánffy-palotában, a folytatásban pedig bemutatták a 2021-ben megjelent Györkös Mányi Albert metszetei című albumot, és a közönség megtekinthette a művész grafikáiból válogatott kiállítást a Györkös-emlékházban.

(Borítóképen a tavaly megjelent Györkös Mányi Albert metszetei című album. A fotók a szerző felvételei)

Másfajta, de közben mégis otthonos és ismerős györkösi világba csöppenhet az, aki április 17-ig ellátogat a Györkös Mányi Albert Emlékházba és végigtekint a kiállított fametszeteken. A tárlat még 2020 nyarán került fel az emlékház falaira Forró Ágnes képzőművész szakkurátorságával – a járványhelyzet miatt a hagyományos megnyitó akkor elmaradt –, valamint ezzel egy időben merült fel annak ötlete is, hogy albumba kéne szerkeszteni a Györkös-metszeteket. Most az emlékév részeként összevont eseményen tekinthették meg az érdeklődők Györkös különleges grafikáit, fametszeteit és fadúcait a 2021-ben megjelent, Dávid Gyula által szerkesztett Györkös Mányi Albert metszetei* című album március 24-i bemutatóján.

X
Részlet az emlékházban megtekinthető györkösi világból

Az eseményt Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője és a hagyaték gondnoka a Györkös-életmű rövid ismertetésével kezdte. A tordaszentlászlói születésű Györkös Mányi Albert a kolozsvári zenelíceum klarinéttanáraként kezdte pályafutását, majd viszonylag későn, negyvenévesen fogott ecsetet felesége, Jakab Ilona festőművész biztatására. „Ez a momentum teljesen megváltoztatta további életét, hiszen lelkének és adottságainak olyan bugyrait fedezte fel, amelyek addig szunnyadóban voltak. Hihetetlen energiával vetette bele magát érzelmeinek, vízióinak és magának az életnek az ecsettel való megjelenítésébe, de a festés mellett a fa- és gipszmetszést is kipróbálta” – fogalmazott Kós Katalin. Utóbbi területeken szintén számos érdekes és eredeti alkotása született, amelyek közül most csupán egy válogatás tekinthető meg a Györkös-emlékházban, a további metszeteket a művész életének ezen szeletét feldolgozó új album tartalmazza – tette hozzá.

Kós Katalin kiemelte: végrendeletében Györkös műteremlakását, az abban található értékekkel együtt – többek között 169 olajfestmény és további fametszetek – az EMKE-re hagyta, ezen keresztül pedig a kolozsvári közösségre azzal a feltétellel, hogy emlékház létesüljön és életművét minél szélesebb körben megismertessék. „Mindez így is történt. A Györkös Mányi Albert Emlékház elsődleges feladata magától értetődően a hagyaték megfelelő gondozása, az életmű folyamatos feldolgozása és ismertetése, itt pedig nem csupán a művészi alkotásokra gondolok, hanem arra a dokumentumhagyatékra is, amelyből számos érdekes és izgalmas részlet derült már ki számunkra Györkös életére és munkásságára vonatkozóan. A hagyaték feltárása, feldolgozása, digitalizálása részben már megtörtént, részben még folyamatban van, amint az arra rászoruló festmények restaurálása is” – részletezte.

X
Kós Katalin az emlékházban tartott albumbemutatón 

A Kolozsvár szívében elhelyezkedő intézmény az emlékház jellegen túl időközben a kolozsváriak közkedvelt művelődési központjává is alakult, egész éves programot kínálva minden korosztály számára – tette hozzá Kós Katalin. Elmondta, az emlékházban több ízben szerveztek már tematikus tárlatokat is egyrészt évfordulók alkalmából, másrészt a képek tematikájához kapcsolódóan: megrendezték például Györkös Kalevala-sorozatának bemutatását, a kolozsvári épületeket ábrázoló képek vagy a szülőfalu hangulatait idéző alkotások kiállítását is.

Az emlékház története

Az eseményen Dáné Tibor Kálmán korábbi EMKE-elnök elmondta: 1993 júniusában kérte fel Dávid Gyula akkori EMKE-elnök és Kötő József, az EMKE ügyvezetője, hogy legyen jelen és jegyzőkönyvezze az eseményeket, amikor a végrendeletnek eleget téve a Györkös kérésére megalakult kuratórium átveszi az EMKE-re hagyott műtermet. „Nem volt lélekemelő látvány” – fogalmazott, hiszen – ahogy kifejtette – a lakásban mindenhol megcímzett borítékok és cédulákkal ellátott festmények hevertek, jelezve, hogy kire mit kíván hagyni Györkös.

Dáné Tibor Kálmán kiemelte: mindössze néhány évvel a forradalom után, 1993-ban precedens nélküli dolog volt, hogy az EMKE tulajdonába került a műteremlakás, mind gazdasági, mind pedig jogi szempontból tulajdonátvételről volt szó, ami akkoriban, az ország megváltozott helyzetében komoly kihívást jelentett. Kós Katalin hozzátette: a kilencvenes évek elején óriási dolog volt, hogy Kolozsvár magyar közösségének olyan közművelődési tere lett, ahol meg tudott nyilvánulni.

X
A metszetkiállítás április 17-ig látogatható az emlékházban

Bár az EMKE teljes mértékben vállalta, hogy a végrendeletnek megfelelően fogja használni a házat, anyagi szempontból a jövő ekkor még nagyon bizonytalan volt. Kezdetben kiadták egy cégnek a ház hátsó részében található konyhát és fürdőt, hogy a befolyt pénzből működtetni tudják a lakás többi részét – mesélte Dáné Tibor Kálmán. 1994-ben került oda az igen értékes Steinway-zongora, majd László Ferenc zenetörténész felajánlotta, hogy szombatonként kamarakoncerteket szervezne az emlékházban. „Ekkor született Kötő József fantasztikus ötlete” – fogalmazott Dáné Tibor, kifejtve: a Foglaljon helyet! kezdeményezés abból a szükségből született, hogy az emlékháznak ekkor még nem voltak székei, az elképzelés szerint pedig a koncertek iránt érdeklődők befizethették az EMKE-nek egy-egy összecsukható szék árát, cserébe névvel ellátott, saját széket biztosítottak számukra a zenés esteken. Dáné Tibor Kálmán elmondása szerint néhány nap alatt közel ötven szék ára gyűlt össze, amelyekből néhány még ma is ott van az emlékházban, rajta finanszírozójának nevével. „Nagyjából így kezdődött az emlékház története, később Balogh Éva lett a gondnok, aki sokat tett azért, hogy ismertté váljon a ház a kolozsváriak körében” – tette hozzá.

2008-ban, nem sokkal azután, hogy megválasztották EMKE-elnöknek, beszakadt a pince az emlékház alatt, menekíteni kellett a festményeket, a bútorokat – mesélte Dáné Tibor Kálmán, majd Kós Katalin, aki ekkor már az emlékházban dolgozott, hozzátette: a pozitívum, hogy az esetet követő átfogó felújítás során sikerült egybenyitniuk a lakás két szobáját, így ma a tér nagyobb közönség befogadására is alkalmas.

Sajátos, egyedi technikát alkalmazott

A folytatásban Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője és az emlékév társkurátora elmondta: több mint tizenöt éve rendszeresen jár az emlékházba, ez idő alatt pedig fokozatosan alakult és kristályosodott ki benne a Györkös-kép.

Kiemelte, az albumban látható alkotások rácáfolnak a kritikusok azon elméletére, miszerint a györkösi művészetben nem volt elsődleges a formavilág. „Ha megnézzük ezt a fekete-fehér grafikai világot, azt tapasztalhatjuk, hogy Györkös a formában is nagyon jól érezte a hangsúlyokat” – tette hozzá. Szebeni Zsuzsa elmondta, a most bemutatott metszetkatalógus a Kántor Lajos által írt Györkös-monográfiával és a Bánffy-palotában megnyitott életmű-kiállításon ismertetett Álomképek katalógussal együtt sokkal átfogóbb, teljesebb Györkös-képet nyújt.

X
Dáné Tibor Kálmán, Szebeni Zsuzsa és Kós Katalin az emlékházban tartott eseményen

A metszetek kapcsán az emlékév társkurátora kiemelte: hosszas szakirodalmi kutatás és grafikusokkal való többszöri egyeztetés eredményeként elmondható, hogy Györkös nem klasszikus eljárással dolgozott, hanem festői eszközökkel próbálta létrehozni a metszeteket, ezt az alkotói folyamatot is a festészethez közelítette, kitalálva és létrehozva sajátos, egyedi technikáját. Erről a művész egy 1971-es interjúban mesélt részletesen Murádin Jenő művészettörténésznek, arról pedig, hogy a gipszmetszetkészítés szintén egyéni eljárása volt Györkösnek – ő maga kísérletezte ki és fejlesztette tovább – egyik barátja, az azóta szintén elhunyt Makkai János bányamérnök mesél átfogóan egy korai hangfelvételen – részletezte Szebeni Zsuzsa.

„Ez az album hiánypótló. Különösen érdekes, ha elkezdjük összevetni a festményeket és a metszeteket, ugyanis témakörök tekintetében nagyon sokszor hasonlóak” – fejtette ki, hozzátéve: el tudna képzelni olyan tárlatot, amelyen témák szerint festmények és metszetek együtt kerülnének kiállításra, hiszen nagyon érdekes az életművön belül a két műfaj ritmusa, végeredményben pedig a kettő együtt adja ki a györkösi világot.

Kós Katalin hozzátette: az is érdekes, hogy ugyanarról a fadúcról Györkös több levonatot is készített és ezek nem egyformák, mert – a művész által többször is használt kifejezéssel élve – másképp lettek elsikárolva. Ugyanis, miután meglett a levonat, Györkös késsel vagy kézzel belenyúlt, már-már pasztellszerűvé sikárolva a végeredményt – erről az eljárásról is a Murádin Jenőnek adott 1971-es interjúban beszélt részletesen a művész. A hagyaték gondnoka elmondta: vannak a hagyatékban olyan fadúcok, amelyeknek mindkét oldala meg van metszve, ráadásul az sem ritka, hogy egyik-másik eredetileg falapítóként funkcionált, hiszen Györkös saját és ismerősei vágódeszkáit is gyakran használta fel metszetkészítésre.

„Olyasmit tudott, amit nem lehet megtanulni”

A folytatásban Dáné Tibor Kálmán felkérte a műteremlakást 1993-ban átvevő és az emlékház működését elindító kuratórium két jelenlévő tagját, Imecs Mária villamosmérnököt és Kónya Hamar Sándor költőt, szerkesztőt, hogy osszanak meg néhány Györköshöz kapcsolódó gondolatot a jelenlévőkkel.

X
Az eseményen Kónya Hamar Sándor is felszólalt

Kónya Hamar Sándor – aki közeli, baráti viszonyban volt Györkössel – elmesélte, hogy a művésznek szokása volt karácsonykor, húsvétkor, névnapokkor és más ünnepek alkalmával kis méretű metszetekkel felköszönteni a hozzá közel állókat. „Bár hite és önbizalma néha magára hagyta, olyasmit tudott, amit nem lehet sem megtanulni, sem megtanítani. Ezért örülök a százéves évforduló eseményeinek, mert emlékéhez méltók. Lehet, hogy valahonnan ő ezt látja és megnyugodott, hogy végül is nem hiába élt és dolgozott” – fogalmazott.

Imecs Mária elmondta: halála előtt a kuratórium tagjaival együtt Györkös őt is felhívta. „Nem jöttünk rá, hogy miért hívott fel bennünket, mert nagyon kedélyesen és kedvesen beszélt. Ha tudtuk volna, hogy mi következik, tehettünk volna valamit ellene” – fogalmazott, kiemelve: mindig vonzódott Györkös művészetéhez, és grafikáit, metszeteit talán még festményeinél is jobban kedveli.

X
Imecs Mária is megosztotta a jelenlévőkkel néhány Györköshöz kötődő emlékét

A Bánffy-palotában rendezett életmű-kiállítás, valamint a Györkös Mányi Albert Emlékházban látható metszetkiállítás is április 17-ig tekinthető meg, az emlékév további eseményeinek részleteiért pedig érdemes követni az emlékház Facebook-oldalát.

*A Györkös Mányi Albert metszetei című albumot 2021-ben adta ki a Polis Könyvkiadó. A kötetet tervezte Unipan Helga, szerkesztette Dávid Gyula, fényképezte László Miklós. Az utószót Szebeni Zsuzsa írta, kötetgondozó Kós Katalin.
 

Csiki Zsuzsanna, szabadsag.ro, 2022. április 2.