Györkös Mányi Albert világának álomképeiből nyílt tárlat a Bánffy-palotában

Életmű-kiállítással vette kezdetét az emlékév

A mindennapi falusi élet alakjaira, motívumaira építkező varázslatos, álomszerű mesevilágok tárulnak elénk a száz éve született Györkös Mányi Albert alkotásai előtt tűnődve: idén a kerek évforduló kapcsán emlékévvel tisztelegnek a zenetanár, festőművész személye és munkássága előtt, a programsorozat első eseményeként pedig szerdán nyitották meg a Györkös 100 nagyszabású életmű-kiállítást a Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, valamint ismertették az Álomképek – Betekintés Györkös Mányi Albert életművébe című katalógust. Az emlékév célja – ahogy azt a szervezők megfogalmazták – az alkotó teljes életművének árnyalatok és művészettörténeti elemzések tükrében történő bemutatása és megismertetése, valamint világának népszerű és ismert alkotásai mellett az eddig ismeretlen árnyalatok és variációk felszínre hozatala.

A száz éve született Györkös Mányi Albert életmű-kiállításának szerdai megnyitóján Lucian Nastasă-Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója kiemelte: a Györkös 100 kifejezetten nehezen összeállítható tárlat volt, hiszen több mint százötven alkotásból álló válogatással dolgoztak, a festmények pedig méretben, formában, színvilágban és tematikában is igen sokfélék, meg kellett találni azokat az irányelveket, amelyek mentén rendszerezhetők. A múzeumigazgató elmondta, ennek a tárlatnak abban rejlik egyik kiemelten fontos jelentősége, hogy egybegyűjti és a nagyközönség számára is elérhetővé teszi Györkös Mányi Albert életművének legfontosabb alkotásait.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszédében Györkös Mányi Albert végrendeletéből idézett, amely szerint a festőművész arra kérte az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE), hogy a képeit állandó jelleggel kiállítsák, emlékházat rendezzenek be, hozzák létre a Györkös Mányi Albert Alapítványt, biztosítsák a hagyaték szakszerű kezelését és bekapcsolását a szellemi körforgásba. A főkonzul beszédében az utolsó alpontra helyezte a hangsúlyt, kiemelve, hogy a Györkös Mányi Albert Emlékház jóvoltából ez is maradéktalanul teljesül, hiszen olyan közösségi térré vált, amelyben sokféle rendezvény, művészeti ágazat és műkedvelő találhat otthonra, továbbá lehetőséget kínál az összművészet kapcsolódásainak kiteljesedésére a körforgás részévé téve a Györkös-világot is.

A folytatásban Vákár István, Kolozs Megye Tanácsának alelnöke is ehhez a gondolathoz kapcsolódott, kiemelve: az emlékház igazi magyar ház Kolozsváron, amely összegyűjti a jó embereket, megmutatja értékeiket és arra emlékeztet, hogy kultúránk, festészetünk, művészetünk által bármit képesek vagyunk túlélni. Széman Péter, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke beszédében Györkös művészetének fontossága mellett mecénás szerepének jelentőségét is kiemelte, hiszen a festőművész az 1991-ben újraalakult EMKE működésének kiemelt támogatója volt, műteremlakását és vagyonát is az egyesületre hagyta.

Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője és a Györkös-hagyaték gondnoka úgy fogalmazott, sok kéz rengeteg munkája járul hozzá ahhoz, hogy az életmű-kiállítás és az emlékév többi eseménye is méltó módon tiszteleghessen a száz éve született Györkös Mányi Albert munkássága és emléke előtt. Köszönetet mondott mindazon intézményeknek és magánszemélyeknek, akik önzetlenül felajánlották saját Györkös-alkotásaikat, hogy az emlékház tulajdonában lévő festményekkel együtt ezeket is láthassa a nagyközönség.

Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítás szakkurátora szerint az életmű-kiállítás egyszerre bevezető is a györkösi világba azok számára, akiknek mindeddig nem adódott lehetősége elmerülni benne. A szakkurátor elmondta: a tárlat statikus képekkel kezdődik, majd az alkotások lassan „töltődnek fel” előbb állati, később emberi szereplőkkel, továbbhaladva több szempontból is harsány terembe érkeznek a látogatók, kórusok és hangszerek közé, majd a csendéletekkel – egyfajta levezetésként – fokozatosan kilépünk a györkösi világból. Az Álomképek – Betekintés Györkös Mányi Albert életművébe nevet viselő katalógus kapcsán Ladó Ágota elmondta, direkt erre az alkalomra készült, a tárlathoz kapcsolódó szövegeket és László Miklós fotóművész által készített színes reprodukciókat tartalmaz.

Utolsó felszólalóként Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a kiállítás társkurátora és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője kiemelte: számára a Györkös Mányi Albert Emlékház piros fotelei olyan középpontot jelentenek, ahonnan mindig el lehet indulni és ahová mindig haza lehet térni. „Megkondul a gótika lelke, s a képek muzsikája” – utalt a Györkös-alkotások jellegzetes, zenei elemekből is építkező hangulatára a megnyitóra írt versében Szebeni Zsuzsa, majd beszédét Németh Lajos művészettörténész Györkösről írt gondolataival zárta: „Saját művészi látásán átszűrt világot jelenít meg, amely egyszerre hordozza magában a múlt nagy tradícióját és a művészi egyéniség közlési vágyát, egyéni rejtjeleit. Komor, szigorú művészet ez. A múlt és jelen metszőpontján születő tiszta képlet. Nem elég megnézni, együtt kell élni vele.”

Az emlékév programsorozatának következő állomásaira vonatkozóan a megnyitó végén Kós Katalin elmondta: április 17-ig megtekinthető a Majális/Republicii utca 5. szám alatt található emlékházban egy, a Györkös fametszeteiből összeállított tárlat is, amelyet tegnap, március 24-én nyitottak meg a Györkös Mányi Albert metszetei című katalógus bemutatásával egybekötve. A szintén április 17-ig látogatható életmű-kiállítás a Bánffy-palotából először a Maros Megyei Múzeumba, majd Sepsiszentgyörgyre vándorol, továbbá az emlékév programsorozatának részeként a festőművész halálának és születésnapjának évfordulóján, valamint a Kolozsvári Magyar Napokon is megemlékező rendezvényeket szerveznek – részletezte.   

Csiki Zsuzsanna, www.szabadsag.ro, 2022. március 24.