Eléri-e a magyarság aránya a húsz százalékot? – Ez a tétje a népszámlálásnak Szilágysomlyón

Nagy tétje van a szilágysomlyói magyarság számára az idei népszámlálásnak, abban reménykednek, ha a helyi magyar lakosok nyíltan felvállalják nemzetiségüket, vallásukat, és ezúttal is elérik, sőt meghaladják a 20 százalékot. A legutóbbi összeíráskor a magyarok aránya 20,78 százalék volt a városban. „Bizakodunk abban, hogy ez az arány most is meglesz, ezért van szükségünk mindenkire” – mondta Sándor András helyi református lelkész.

A városban a magyarság drasztikus csökkenése az 1950-es évektől kezdődött. Az adatok szerint 1941-ben 7448 lakosa volt Szilágysomlyónak, közülük több mint hétezren magyar ajkúak, 1948-ban a közel nyolcezer helybéliből már csak 4100 vallotta magát magyarnak. „A népességcsökkenés egyik kiváltó oka a helybéli zsidók elvándorlása, közülük sokan a magyar közösséghez tartoztak, a rendszerváltás után más településekhez hasonlóan számtalan fiatal és család kiköltözött Magyarországra, az egyetemen tanulók a nagyvárosokban maradtak, így azt tapasztaltuk, hogy egyre fogyatkozunk, viszont azon kevesek, akik itt maradtunk, megpróbáljuk életben tartani, fenntartani és éltetni kicsi közösségünket” – mondta Papp Zsolt megyei tanácsos, helyi RMDSZ-elnök.

Ami van, azt védeni, ápolni, táplálni kell, hogy megmaradjunk még itt a csodás Magura-hegy tövében, a Kraszna folyó mentén, a Báthory-várat, és egykori értékeinket megőrizve – vallják a helybéliek.

Papp Zsolt elmondta, a magyar iskola és az egyházak sorsa mindig elsődleges szempont volt számukra, mert ezek éltetik a magyar identitástudatot, amit a fiatalok továbbvisznek. Körükben népszerű a cserkészmozgalom, a táncház, citerázni tanulnak. A kulturális élet bástyája a Báthory István Alapítvány és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), amely 30 éven keresztül számos rendezvénnyel színesítette a helyi magyarság életét. Meghatározó a magyar tanácsosok munkája, mert bár kisebbségben vannak, mindig a magyarság érdekeit képviselik.

„Az elmúlt években az RMDSZ megyei és országos vezetőségének segítségével, tavaly és idén is jelentős támogatást kapott a város sportpálya- és bölcsődeépítésre, ami kedvező lehet minden magyar számára” – mondta Papp Zsolt. Az elkövetkezendőkben összesen 30 kilométernyi utcát és járdát újítanának fel, bővítenék a gázhálózatot, és támogatják a városi kórház teljes modernizációját, hogy a helybélieknek színvonalas életet biztosítsanak, a fiatalokat pedig az itthon maradásra ösztönözzék.

Sándor András több mint négy éve szolgál református lelkészként a településen. Mint mondja, Szilágysomlyón identitásában erős magyar közösség él, az identitástudat főleg a középkorosztály, illetve az idősek körében tapasztalható, és sokan, főleg az értelmiségiek, fontosnak tartják a nemzeti identitás őrzését, ápolását, erősítését. 2017-ben 1760 aktív tagja volt a református egyháznak, jelenleg 1407 református szerepel a nyilvántartásban, a tavaly 39 temetés, tíz keresztelés és hét esketés volt, s bár a számok elszomorítók, abban reménykednek, lesz jövője a településnek, mert lelkes, aktív fiatalok vannak a közösségben. Az apadás a népmozgásnak is tulajdonítható, iparosodáskor a környező falvakból beköltöztek városra, a jó iskolák is idevonzották a fiatalokat, itt maradtak, most ezek elérve a nyugdíjkorhatárt visszaköltöznek a szülőfaluba, a csendet és a nyugalmat választva.

Másfél éve érkezett a településre Kurila Gábor katolikus plébános, aki bizakodóan tekint a jövőbe. „Most mindenki panaszkodik, de mi reménykedünk, mert bár van egy tervünk, statisztikánk, hiszem, hogy a Jóistennek is van egy terve, statisztikája. Lehet, hogy most egy kicsit szenvedünk, nehezebb, de változni fog. Erre példa a történelem. Ehhez viszont az kell, hogy az emberek ismét higgyenek, vágyjanak a misztériumra és az imádságra” – mondta a plébános. A katolikus egyháznak több mint 700 tagja van, 375 család, a tavaly négy keresztelés volt, két házasságkötés, 15 temetés, s bár ez szomorú, reménykedni kell, mert a Kolozsvárra került fiatalok jelezték, hogy visszajönnek Szilágysomlyóra, itt építkeznek, itt tervezik a jövőt.

„Sajnos ez a kisváros nem ad olyan munkalehetőséget a fiataloknak, hogy azt mondják: itt maradunk. A jövőben viszont, ha fejleszteni lehetne a turizmust, még ez is megtörténhet, mert tervben van egy aquapark építése, ebbe bele lehetne kapaszkodni, ugyanis ez egy szép vidék. Akár három napot is el lehetne itt tölteni. A Magura csodálatos, Zsibón botanikus kert van, közel hozzá a Sárkányok kertje, pihenésként el lehetne menni Kárásztelekre vagy Kémerre egy finom bort inni, a közelben pedig a nemrég felfedezett nevezetességeket is meg lehetne tekinteni. Ebben látok én jövőt” – mondta a katolikus lelkész.

Rámutatott, vannak fiatalok, akik itt terveznek, tavaly 19 gyermek volt elsőáldozó, idén 15 lesz, bérmálkozó több mint 20. A fiataloknak kirándulást, táborokat szerveznek, a felnőtteknek bibliaórát. Tehát lehetőséget teremtenek, csak ki kell használni.

„Mindent megteszünk a hívekért, nyitva van az ajtó mindenki előtt, működik a kommunikáció, jó egyháztanácsosaim vannak, fiataljaink vasárnaponként gitároznak, ministrálnak, nem olyan rossz a helyzet. Néha elfaradunk, néha elesünk, de mindig felállunk, mert érezzük, hogy szeret minket az Isten” – zárta Gábor atya.

Kulcsár Mária, www.maszol.ro, 2022. március 14.