ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben

Forrás: 
Szabadság, 1997. február 3.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

A magyar felsőoktatás önállósodása mellett érveltek a Szabadelvű Kör szervezte kolozsvári tanácskozás résztvevői pénteken, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az eddigi hasonló tanácskozásoktól eltérően értekezésszerű, kritikus előadások elemezték a mostani lehetőségeket és helyzetet. Az előadásokat Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László tudományegyetemi oktatók tartották. Az elemzéseket meghallgatta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, és Béres András oktatásügyi államtitkár. A Bolyai Társaság elnöke, Horváth Andor (aki nem tudott jelen lenni) levélben küldte el az egyetemi tanárok egy részéből alakult szervezet ismert álláspontját.

A bevezető előadások mondanivalója, lényegében — és egybehangzóan — a következő:

A magyar nyelvű egyetemi oktatást főleg a hozzá nem értő jószándékúak tették kizárólag politikai kérdéssé; e kérdés kezeléséből kiszorulni látszanak az illetékesek: a felsőoktatásbeli pedagógusok. Az önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők nem képesek a felsőoktatás mindennapi és korszerűségi követelményeit felismerni. A hajdan volt Bolyai Egyetem emlékéből mítoszt csináltak, ezt az emléket megszépítették, felemásan dolgozták fel — hangzott el. A múltbeli egyetem került a figyelem középpontjába, míg a jelen és főleg a jövő, a korszerűvé leendő és szerkezetében is megújuló egyetemi közösség fontossága csorbult. Az oktatók nyomatékosan kérték: hagyják meg főleg szakmai kérdésnek a magyar egyetem ügyét. Ugyanakkor az előadások szövegeiből kitûnt, hogy a kezdeményezők egyöntetűen időszerűtlennek és gyakorlatiatlannak tartják egy különálló egyetemi infrastruktúra és közösség most kezdhető kiépítését. Az egyetemet belülről ismerve, a világszíntű követelményeket tartva mércének, a hozzászólók egy része úgy látja, hogy érvényüket vesztik ugyanakkor a jó szándékon kívül szinte semmiből sem táplálkozó különféle, vidéki „egyetemek". A Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyitási és korszerűsödési fejleményeit is tekintve, egyelőre egy teljesen önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar közösség (tagozat) megalakítását tartják az optimálisnak.

Hozzászólásában Béres András államtitkár a régiók fejlődése mellett érvelt, szerinte jó volna alapítványi egyetemeket, de inkább főiskolákat működtetni az ilyen hagyományokkal még nem rendelkező helyeken. De az államtitkár, mint mondta, mióta ezt a tisztséget tölti be, jórészt felülvizsgálta nézeteit, figyelme a kolozsvári adottságok felé, az állami garanciával működő magyar egyetem vagy önálló tagozat felé fordult. Takács Csaba ügyvezető elnök a vita során többször hangsúlyozta: az RMDSZ csak azt a nézetet tudja politikailag határozottan képviselni kormányzati pozícióban is, amit a szakma kivitelezhetőnek állapít meg, és aminek megvalósítását vállalja.

A közönség köréből felszólalók főleg abban értettek egyet, hogy a magyar felsőoktatás kolozsvári lehetőségeit kell felhasználni. A vitatkozók különböző szakterületekről és tapasztalatokból származó tények szerint mérlegelték, hogy mi volna az optimális: a különálló magyar egyetem építésének megkezdése, vagy a Babeș-Bolyain belül történő teljes önállóság elnyerése.

Horváth Anikó, Szabadság, 1997. február 3.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés