ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  [email protected]

Címlap

Milyen volt a 2011-es év, és mit várhatunk 2012-től?

Forrás: 
Erdélyi Napló, 2011. december 31.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner

Eseményekben gazdag 2011-es esztendőt tudhat maga mögött a romániai magyarság. Megszületett az Erdélyi Magyar Néppárt, elnökváltás történt az RMDSZ és az EMNT élén, a román parlament elfogadta az új tanügyi törvényt, melynek kidolgozásában hangsúlyos szerepet vállalt a romániai magyarság érdekképviseleti szervezete is. Jelentős kulturális eseményekre került sor magyarok lakta vidékeken (Brassóban, Nagyszebenben, Kolozsváron és más helységekben is nagyszabású magyar napokat szerveztek). Az Erdélyi Napló közéletünk jelentős személyiségeit szólaltatja meg lapunk idei, utolsó számában.

Megkeresésünkre Toró T. Tibor, Máté András Levente, Sógor Csaba, Sándor Krisztina, Szép Gyula, Csép Sándor és Bogdán Zsolt válaszolt. A következő kérdésekre vártunk válaszokat: 1. Melyek voltak a 2011-es év kiemelkedő eseményei? 2. Összességében milyennek értékeli az idei esztendőt? 3. Milyen elvárásokkal, reményekkel várja a 2012-es esztendőt?

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke

1. A 2011-es esztendő kiemelkedő nemzetpolitikai vívmánya Magyarország új alaptörvényének elfogadása, amely egyértelművé teszi a magyar nemzet határokon átnyúló szerves egységét, de elkötelezi a mindenkori magyarországi politikát a külhoni magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek támogatása mellett. Ugyanakkor a népszámlálás a másik fontos esemény, amely hosszútávon érezteti hatását. Bár a végeredményt még nem tudjuk, jó érzés volt látni, hogy a többosztatú erdélyi magyar közéletben a politikai versenytársak képesek együttműködni sorsdöntő helyzetekben. Az év harmadik kiemelkedő eseménye, amely szűkebb-tágabb környezetem életét meghatározta, az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása és jogi bejegyzése. Remélem, szerencsés csillagzat alatt született. 2. Nemzetpolitikai szempontból termékeny esztendő volt. Beindult és zavartalanul zajlik az egyszerűsített honosítás, és ebben jelentős szerepet vállalt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központ-hálózata. A Magyar Állandó Értekezlet elfogadta a magyar nemzetpolitikai stratégia kereteit, és ebben a mi munkánk is benne van. Alakul az Erdély gazdaságfejlesztési elképzeléseit rendszerbe foglaló Mikó Imre Terv, és a Néppárt ­szervezetépítése is a tervek szerint folyik. A különböző közösségi autonómia-formák közjogi kereteinek megteremtésében sajnos nem sikerül előrébb lépni, és az is szerény eredmény, hogy sikerült elodázni egy számunkra kedvezőtlen területi-közigazgatási reformot. Továbbá, ha részese lennék annak a jelentős demokrácia-deficitet eredményező döntésnek, amely szerint összevonják a parlamenti és önkormányzati választásokat, arra sem lennék büszke. 3. 2012 választási év, tehát olyan állapotba kell hoznunk az Erdélyi Magyar Néppártot, hogy számoljanak vele mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon. Hiszem, hogy sikerül megszólítanunk azt a közel félmillió erdélyi magyart, aki elfordult a közélettől és a politikától. Hiszek továbbá a Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács harmonikus együttműködésében, csak együtt lehetünk erősek és eredményesek. Remélem, hogy a nemzetpolitikai integráció folyamata nem akad el, és stratégiai partnerségünk a magyar kormánnyal újabb feladatokat és eredményeket hoz. Reménykedek, hogy Magyarország és a nemzet szabadságharca nem bukik el, és közelebb kerülünk egy új világrendhez, amelyben magyarnak és erdélyinek lenni jó.

Máté András Levente parlamenti képviselő, frakcióvezető, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke

1. Politikusként – parlamenti képviselőként és frakcióvezetőként –, de ugyanúgy megyei RMDSZ-elnöki minőségemben is elmondhatom, hogy rendkívül nehéz évre tekinthetünk vissza: akár a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos véget nem érő ellenállásra, akár a közigazgatási átszervezést célzó szándékokra, akár a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokra vonatkozó jogszabály körüli helyzetre, vagy éppen a konfron­tációktól korántsem mentes kormányzásra gondolok, mindenképpen erőt próbáló esztendő áll mögöttünk. Ha ezt összevetjük az általános válság kényszere alatt felvállalt, népszerűtlen intézkedések nyomán kialakult – sok esetben nem is jogtalan – elégedetlenséggel, az egyre fokozódó nacionalista közhangulattal, vagy éppen magyar közösségünk megosztásának immár reális veszélyével, akkor azt gondolom, a 2011-es év legnagyobb tétje az RMDSZ számára általában, és valamennyi felelős politikus számára is a bölcs, vállalható döntések meghozatala volt. Az év sorsdöntő eseményének mindezeken túl a népszámlálást tekintem, illetve az ezzel kapcsolatos tájékoztató, tudatosító munkát, hiszen – mint hangsúlyoztuk – életbevágó, magyarságunk jövőjét hosszú időre meghatározó súlya lesz e megmérettetés eredményének. 2. Összességében tehát elgondolkodtató esztendő volt az idei, amelyben sokszor elmarasztaltak bennünket, amelyben sokszor mások számára érthetetlennek látszó kompromisszumokat voltunk kénytelenek meghozni, de amelyre vonatkozóan biztosan elmondhatom: nem engedtünk, és ezután sem engedünk a kisebbségi jogok megcsorbítási kísérleteinek. 3. A fentiek tükrében nyilvánvaló, hogy a 2012-es év legnagyobb kihívása a helyhatósági és parlamenti választásokon való részvétel és megmérettetés lesz, amely ezúttal azonban nem csak a román pártokkal való versenyre nézve tét, hanem az Erdélyi Magyar Néppárt tekintetében is. Beláthatatlan ennek a versenynek a kimenetele, nehéz megítélnem, hogy miként alakulhat egy újabb magyar összefogás. Azt mindenképpen kijelenthetem viszont, hogy egy dolgot tartok szem előtt, és ebben nincs kompromisszum: nem kerülhet veszélybe a romániai magyarság parlamenti képviselete, és ezáltal a kisebbségi jogok érdekképviselete.

Szép Gyula és Kosztin Áron, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, illetve igazgatóhelyettese

1. Kiemelkedő esemény volt a Kolozsvári Állami Magyar Opera által rendezett Nemzetközi Liszt Fesztivál, ennek keretében a 15 hangverseny, a tudományos ülésszak, ugyanakkor – sok más tevékenység mellett – kiemelnénk a Redut homlokzatára elhelyezett Liszt Ferenc-emlékplakettet. Sikernek könyveljük el a Szegedi Szabadtéri Játékokon való szereplést a Gianni Schicchi és a Márió és a varázsló című operákkal, valamint a Bajazzók és a Lammermoori Lucia operák, illetve A cirkuszhercegnő című operett bemutatóit. A 2011-es év rendkívüli eseményének minősítjük ugyanakkor a Szentek és démonok címen bemutatott, Liszt Ferenc életéről szóló fantáziát, és Miklósa Erika fellépését a Rigoletto című Verdi-operában. 2. Röviden: gazdag, tartalmas, sikeres évet zárunk. (Megjegyezzük, jó lenne, ha a média többet tenne az értékeink tálalásában, népszerűsítésében.) 3. Bízunk benne, hogy az eljövendő esztendő is legalább olyan gazdag lesz mind művészi, mind mennyiségi téren, mint az idei év.

Sógor Csaba, Európai Parlamenti képviselő

A különböző bizottságok munkája az EP-ben nem köthető szorosan a naptári évhez, ezek olyan folyamatok, amelyek kifutási ideje több esztendőbe is telhet. Idei tevékenységeim során az Európai Néppárt színeiben a szövetkezeti törvényről tettem jelentést, jövőre pedig a civil kezdeményezéssel kapcsolatos, a 2013-ra vonatkozó európai állampolgárság évéről szólóra készülök. A válság idei évében idehaza sem dicsekedhetünk átütő sikerekkel, de azt azért megemlíteném, hogy a következő esztendőben a költségvetésből várhatóan több jut majd a soknyelvűség intézményeinek a támogatására. Utóbbi érdekében levelünkben több kérdést is intéztünk Manuel Barrosóhoz, s ennek alapján sikerült nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, amely végül rábólintott arra, hogy több pénzt költhessünk a többnyelvűségre. 2012-ben minden bizonnyal a gazdasági válság körül forognak majd a központi témák. A munkaügyi bizottságban mi elsősorban az összeurópai nyugdíjak kérdésével, az aktív időskor lehetőségeivel és a nemzedékek közötti szolidaritással foglalkozunk. A szakbizottságban hosszú távon azt szeretnénk elérni, hogy az unió tagállamaiban egységesek legyenek a nyugdíjak, a külhoni munkát vállalók számára pedig az egyenlő feltételeket és bérezést. Ezekben a kérdésekben nem érvényesülnek az uniós normák, éppen ezért nehézkes az egyeztetés a különböző tagországok szociális hálózatainak közös nevezőre hozása. Ezzel párhuzamosan nyilván szem előtt tartjuk majd a kisebbségi kérdést is, és itt főként a szlovákiai magyarokat ért megszorításokra gondolok.

Sándor Krisztina, az EMNT újonnan megválasztott elnöke

1. Számomra minden évben kiemelkedő esemény a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hete (július 19-24.), melynek 2011-ben negyedik alkalommal voltam főszervezője. Ugyanakkor kiemelkedő volt a Szovátán szervezett Erdélyi IKE fesztivál, melyet a szervezet 90 éves évfordulójára szerveztek. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökeként kiemelt eredménynek tartom, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) júniusban csatlakozott ernyőszervezetünkhöz. Szeptember elején Lakiteleken véget ért az elnöki mandátumom a MIT-ben, s az elmúlt 8 évi elnökség után immár ideje volt átadni a – hál’ Istennek – lendületes fiatalabb nemzedéknek a vezető szerepet. Az év végén megválasztottak az EMNT ügyvezető elnökének, amit megtiszteltetésnek és kihívásnak tartok. Szintén kiemelt eseménynek tartom, hogy februárban a Magyarországi Unitárius Egyház utolsó zsinata kimondta az egyesítés szándékát az Erdélyi Unitárius Egyházzal, s ennek következtében elkezdődhetett a közös alaptörvény kidolgozásának folyamata. 2. A fentiekben említett történések miatt számomra 2011 az ifjúsági szférában való tevékenykedés befejezését jelzi. Természetesen a továbbiakban is követni fogom a munkájukat, és alka­lomadtán segítek is, hisz meggyőződésem, hogy az ifjúsági szervezetekben tapasztalatokat nyert fiatalok igencsak hasznára vannak és lesznek erdélyi magyar társadalmunknak. Az év egyébként hamar eltelt, akárcsak a korábbiak. Bejegyezték hivatalosan is az Erdélyi Magyar Néppártot, s ez újabb lehetőséget ad közösségi érdekeink érvényesítésére. 3. Választási év lesz, tehát elsősorban abban reménykedek, hogy a magyar közösség s kiemelten az új Erdélyi Magyar Néppárt számára sikeres választások elé nézhetünk. Bölcsesség, alázat és türelem – ezeket a jelszavakat ajánlanám minden leendő jelölt figyelmébe. Nem lesz könnyű, jól ismerjük szűkebb és tágabb közösségeinket, de a vállalt harcok, szembenállások mellett is remélem, hogy közös céljainkat nem tévesztjük szem elől. Ezenkívül nagyon remélem, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar családoknak könnyebb lesz a jövő esztendő, s a válság nem elhúzódik, hanem elhúz tájainkról.

Csép Sándor, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke, az Áldás-Népesség Társaság vezetője

Számomra két jelentős eseménye volt az 2011-es esztendőnek: Rendkívüli sikerrel zárult az Áldás-Népesség Mozgalom keretében meghirdetett A Harmadik Királyfi vagy Királylány című irodalmi verseny. Csávossy György, a bíráló bizottság elnöke szerint a pályázók olyan kiváló színvonalon írták meg munkáikat, hogy érdemes lenne mind a kétszázhat alkotást kötetbe gyűjteni és kiadni... (De kinek lenne pénze a mai világban fedezni a költségeket?) Nagy örömet szerzett a Magyar Polgári Párt szeptemberi rendkívüli kongresszusa, amikor tiszteletbeli elnökké választottuk Kövér Lászlót, a kiváló államférfit, és amikor Wass-Akarat Díjjal tüntették ki a Párt Kolozs megyei szervezetét, valamint alulírottat. Ezek után nem is lenne ildomos csüggedéssel tekintenem a jövőbe, de mindenen túl, médiabeli pályatársaim és számos közgazdász hervatag jóslatai dacára is tudom, hogy jövőre vagy utána kilábalunk az aktuális bajokból. Ahogy ez a világtörténelemben ”szokás”: a recesszió után jön a konjunktúra! – Sőt nemcsak ”szokás”, hanem kötelező!

Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető színművésze

1. Nagyon fontos eseménye az évnek, hogy februártól nemdohányos vagyok. Uniter-díjat kaptam áprilisban, együtt játszottam a fiammal Koreában a III. Richárdban, Orsi lányom Pisában mesterizik, Farkas fiam megtanult úszni, Gyopár korcsolyázni. Nagy sikerű bukaresti turnén vettünk részt novemberben a Ványa bácsival és a Suttogások és sikolyok című előadással. 2. Összességében jó év volt ez, az egyetlen dolog, ami felróható, hogy rohan az élet, de idővel azt is megszokom. 3. A Hedda Gablerre készülünk, Andrei Şerban rendezésében, januárban lesz a bemutatója, most ez a legfontosabb feladat. Azután, ha összejön, egy Dsida-est is lesz talán. Igazából sok tervem van, rengeteg szöveggel barátkozom, de egyelőre nem szívesen beszélek róluk.

Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnöke

1. A megalakulásának 125. évfordulóját 2010-ben felemelő rendezvényen megünneplő EMKE, 2011-ben szerényebb körülmények között emlékezett meg az újraalapításának 20 évfordulójáról, mégpedig egy dokumentum kiállítás keretében, amelyet az ernyőszervezet Györkös Mányi Albert Emlékházában mutattunk be a Kolozsvári Magyar Napok Keretében. Az előző években elkezdett programjainkat is sikeresen folytattuk. A magyar házak hálózatának építése programunk keretében egy csoport székelyföldi közművelődési szakember látogatását szervezetük meg, tucatnyi ilyen Közép-erdélyi „kulturális autonómia szigetre”. A tömbmagyar közegből érkezett kulturális szakemberek számára a felfedezés erejével hatott mindaz, amit ezekben a magyar házakban láttak, tapasztaltak. A magyarországi Sárospatakon 2010-ben létrehozott EMKE Észak-magyarországi Képviselete szervezésében az idén a kincses városban született, Cs. Szabó Lászlóról emlékeztünk meg egy konferencia és az életutat bemutató kiállítás keretében. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közösen gróf Bánffy Miklós és az Erdélyi Helikon címmel emlékkiállítást és konferenciát hoztunk tető alá Kolozsváron, a nagy erdélyi politikusról és művelődési életünk kimagasló alakjáról, az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházban. Szintén az imént említett budapesti intézménnyel közösen szerveztünk egy Kiss Manyi emlékkiállítást a Kolozsvár melletti Magyarlónán, a nagy művésznő szülőfalujában, születésének 100. évfordulója alkalmából. Az EMKE Országos Elnökségének képviselete aktív szerepet vállalt a Magyarországon létrehozott, Kárpá-medencei kitekintésű Civil Egyeztető Tanács – CET megalapításában, annak Kulturális és honismereti munkacsoportja programjának a kidolgozásában. Az immár második éve, havi rendszerességgel jelentkező JelesNapTár gyermekprogramunk szintén nagy népszerűségnek örvendett, nemcsak az I-IV osztályos kisdiákok körében, hanem az őket elkísérő szülők és nagyszülők körében is. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kolozsvári EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház az esztendő folyamán számos emlékezetes kulturális eseménynek adott otthont, híven ápolva ezzel is az intézmény névadójának emlékét. Továbbá sikerült további állománnyal bővítenünk az ernyőszervezet másik kolozsvári központját, az erdélyi kulturális élet néhány kimagasló személyiségének irodalmi hagyatékát őrző Szabédi László Emlékházat is. 2. Elégedetlenkedésre nincs okom, de a kényelmes hátradőlésnek sincs még itt az ideje. Úgy gondolom, az EMKE nagyvonalakban elérte a 2011-re maga elé kitűzött célokat. 3. Nem annyira reménnyel, mint tervekkel indítjuk az évet. Terveink szerint tovább akarjuk építeni a Magyar Ház hálózatot, ezen intézmények között minél szorosabbra szeretnénk fűzni a kulturális kapcsolatépítést. Ennek a folyamatnak része, hogy kidolgoztunk egy kulturális turizmus programot is, amelynek célja éppen a Magyar Házak bemutatása anyaországi (de nem csak) művelődési szakemberek részére. Mert az EMKE értékelésében a hazai magyar házak hálózata – melynek kialakulása az elmúlt húsz év magyar közösségének produktuma, s melynek egyedei mint tudjuk szórványban működnek – egy sajátos konstrukciója a Romániában élő kisebbségi népcsoportunknak, és úgy lehet tekinteni, mint egy erdélyi hungarikumot. Fontosnak tartjuk, hogy 2012-ben is az EMKE részese legyen a Kárpát-medencei kitekintésű Kulturális karaván programnak, s ezáltal minél több hazai művelődési szakembert juttassunk el a különböző történelmi régióban élő magyar közösségekhez. További tartalommal kívánjuk megtölteni a Sárospatakon működő Észak-magyarországi képviseletünkkel a kapcsolatot. Előkészületben van egy Sípos Pál konferencia, mely a XVIII–XIX. század fordulóján, Erdélyben és Sárospatakon is élt, jeles tudós református lelkészről fog szólni, s a program jelentős részét a Hunyad-megyei szórványban tartjuk. Terveink szerint az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékháza Kolozsváron 2011-ben is gazdag kulturális programmal várja az érdeklődő közönséget: kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, gyerekprogramok, ismeretterjesztő előadások szerepelnek a jövő évi programon, és természetesen a névadó emlékének az ápolása, festményeinek minél több településen történő kiállítása. Terveink szerint további állománnyal kívánjuk bővíteni a Szabédi László Emlékházunk irodalmi archívumát is. Természetesen az imént felsoroltak csak töredéke mindannak a kulturális program csomagnak, amit az EMKE Országos Elnöksége 2012-ben tervez megvalósítani.


Nánó Csaba, Erdélyi Napló, 2011. december 31.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés