"Meg kell teremtenünk a magunk kultúraművelő intézményeit, meg kell teremteni azokat a kereteket, ahol minőségi kultúrát teremthetünk, s amelyek magvait, csíráit képezik majd az egységes romániai magyar intézményrendszer kialakításának, egyenlőségi jelet téve önszerveződés és önfenntartás között" – hangsúlyozta Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője a Györkös Mányi Albert Emlékház múlt hét végi avatóünnepségén.
Mint ismeretes, a tragikus sorsú zenetanár és festőművész Györkös Mányi Albert végrendeletileg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre hagyományozta kolozsvári Majális utcai (Republicii) lakását, ahol együtt élt és alkotott korábban elhunyt feleségével, Jakab Ilona festőművésszel. A péntek délben tartott avatóünnepségen Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke méltatta Györkös Mányi Albertnek az erdélyi magyar képzőművészetben betöltött szerepét. Szóltak arról, hogy az Emlékház, melyben Györkös Mányi végakarata szerint elsősorban az ő munkáit lehet közönség elé tárni, egyben kutatóműhely szerepét is betöltheti. Hiszen a magyar piktúrába beépült újításaival a naiv művészettől a professzionalizmusig eljutott festőművész munkásságában – mutatott rá Kántor Lajos – nagyon sok érdekes esztétikai, művészetpszichológiai és -szociológiai kérdés fejthető fel. Elsőrendű kötelességünk – hangsúlyozta a maga során Jakobovits Miklós –, hogy azok a műalkotások, azok a művészek, akik az elmúlt 40 év alatt mostoha bánásmódban részesültek, egy megvalósítandó Erdélyi Magyar Képzőművészeti Múzeum által az őket megillető rangra és heyre kerüljenek.
m.l., Romániai Magyar Szó, 1994. augusztus 18.