Magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepsége

Ezzel a mottóval indult idén a magyar iskolák országos tanévnyitója, melyet ezúttal a Szilágy megyei Zilahon rendeztek meg. A város 400 éves oktatási múltra tekint vissza.  

Az idei már a hatodik ilyen jellegű rendezvény volt, melyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a történelmi egyházakkal karöltve szervez meg. Ebben az évben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületre esett a választás, így 2019 szeptember 7-én a Zilah-Belvárosi Református Egyházközség és a Zilahi Református Wesselényi Kollégium volt az esemény házigazdája.
A rendezvényen minden olyan romániai megye képvisletette magát, ahol magyar tannyelvű oktatás zajlik. A fellépőkkel, meghívottakkal, résztvevőkkel együtt mintegy 500-an vettek részt a tanévnyitón. Az erdélyi magyarság köréből jelen voltak politikusok, egyházi személyek, egyetemi tanárok, szülők, pedagógusok, diákok. A Kárpát-medence egyéb régióiból is érkeztek látogatók, szintén magyar tannyelvű oktatási intézményekből, illetve jelen volt Magyarország kolozsvári konzulja is.
Az esemény Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke által bemutatott áhítattal vette kezdetét. Biztató szavakat intézett a jelenlévőkhöz, hivatástudatról, hitről, az egymásra való odafigyelésről beszélt, az esemény mottójára hivatkozva. Ezt követően a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot, majd Szabó Csongor, másodikos diák szavalata következett. A kisdiák Darázs Endre „Iskolába hívogató” című versét mutatta be, felkészítő tanára Szalai Erzsébet Ildikó volt. Ezután Bara Lajos István, a Református Wesselényi Kollégium igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, a kapcsolatok és az összetartozás fontosságát hangsúlyozta, majd zsoltárparafrázisokat hallgathatott a közönség, a zilahi iskolák tanulói citera-furulya zenekarának előadásában, Gáspár Attila vezetésével.
A folytatásban Burus-Siklódi Botond RMPSZ elnök köszöntötte a jelenlévőket, beszédében kihangsúlyozta, hogy tanév elején mindig szembe kell nézni a kihívásokkal, problémákkal, hiányosságokkal és reformtervezetekkel. Arra is kitért, hogy milyen fontos a fejlődés és a tapasztalatszerzés, az oktatási folyamatot a szülőkkel együttműködve kell megszervezni, mivel „az iskolában a gyerek nem az életre készül, hanem él”, és tudatosítani, hogy a tudás továbbra is érték. A következő ünnepi beszédet Dr. Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Magyarország) Kárpát-medencei magyar oktatásért felelős helyettes államtitkára tartotta. Beszédében, melyet többször is idézetekkel tarkított, elsősorban a tanulókat köszöntötte, és elmondta, hogy az oktatási folyamat során sok esetben érvényesíteni kell akaratunkat, le kell győzni önmagunkat, élni kell az iskola nyújtotta lehetőségekkel. Kifejtette, hogy a tanítvány, tanár és szülő közösséget kell, hogy alkosson, melyben a tanárnak meghatározó szerepe van, mivel fontos a személyes ráhatás. Beszédét Bethlen Gábor szavaival zárta: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” A következő percekben a Pedagógus Szolgálati Emlékérem ünnepélyes átadására került sor. A díjakat Dr. Lőrinczi Zoltán adta át négy Szilágy megyei pedagógusnak, akik név szerint: Gönczi Sándor, Haraszy Katalin, Komáromi Judit, Sarkadi Annamária, majd Gáspár Attila zenetanár vehette át az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) életműdíját. Utóbbi kimagasló munkásságáért, népdalgyűjtő, zeneszerzői, kórusszervezői tevékenységéért részesült a rangos elismerésben. Ezután Domokos Ferenc MAKOSZ (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) elnök köszöntése következett. Ő is kihangsúlyozta a tanár, diák, szülő közötti együttműködést, az oktatási rendszer fejlesztéséről és a felállított célok eléréséről is beszélt.
Ezután a szilágysomlyói 16. sz. Báthory István cserkészcsapat zenés összeállítása következett, Erdei János vezetésével, majd ismét köszöntőbeszédek hangzottak el. Dr Kovács Irén Erzsébet, a Nemzeti Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a templom és az iskola a magyarság védőbástyái. Szabó Ödön parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke kezdeti szavaival Kelemen Hunor RMDSZ elnök üdvözletét tolmácsolta. Beszédének kulcsszavai az egyensúly, a párbeszéd és az emberségesség voltak. Mint elmondta, akkor jó az oktatási rendszer, amikor fennáll az egyensúly a szempontok, víziók között, és minden szereplő (tanár, diák, szülő) szempontja egyformán érvényesül, és egyik sem kerül túlsúlyba. Arról is beszélt, hogy az egyensúly egyik legfontosabb eleme a bizalom, ugyanakkor elengedhetetlen a felelősség, a tisztelet a többi szereplő iránt, és nagyon fontos a párbeszéd is. Mint mondta, a párbeszéd az, amikor leülünk egymással beszélgetni, nem pedig leültetnek minket, valamint, hogy a párbeszéd hiánya rossz döntéseket eredményezhet. Feltette a kérdést, miszerint lehet-e egy ilyen fontos kérdésben, mint az oktatás, megspórolni a párbeszédet? Az oktatási folyamat legfontosabb céljaként azt határozta meg, hogy diákjainkból elsősorban jó ember legyen. Végül az emberségesség fogalmát azon a kérdésen keresztül világította meg, hogy mi, egészségesek, képesek vagyunk-e tanulni a sérültektől. A folytatásban Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke köszöntötte a közönséget, legfontosabb gondolata a jövő tervezése köré épült.
Az ezt követő percekben Szalai Kata nyolcadikos diák előadásában Nemes Nagy Ágnes „Tanulni kell” című versét hallgathatták meg a jelenlévők. A diákot Pataki Ida tanárnő készítette fel. Népdalzsoltárokkal folytatódott az ünnepi műsor, a szilágybagosi mandolin zenekar előadásában, Birtalan Boglárka vezetésével. Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a szülők annyira bíznak a pedagógusokban, hogy a legnagyobb kincsüket, a gyereküket adják át nekik, hogy „vigyék át a túlsó partra”. Beszédét Farkas Árpád „A szivárgásban” c. versével zárta. Dari Tamás főtanfelügyelő-helyettes (Szilágy Megyei Tanfelügyelőség) a pályakezdőket köszöntötte, és elmondta, hogy a pedagógusnak hivatása magaslatán kell lennie, és ehhez támogatást kell kapnia, nyitott kell legyen a más nézetek elfogadására. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a jó pedagógus ismérvei az empátia, a lelkiismeretesség, az önnevelés és az értékek megbecsülése.
Az ünnepség végén ismét szavalatok következtek, elhangzott Debreceni Máté 8-ikos diák előadásában Balogh József „Iskolanyitó” c. verse (felkészítő tanár: Pataki Ida), valamint Egyed Emese „Ébredés” c. költeménye, Csatlós Erzsébet, Hunyad megyei RMPSZ elnök előadásában. Ezt követően megzenésített Ady-verseket hallgathatott a közönség, ezeket a Református Wesselényi Kollégium és a Silvana Főgimnázium zenekara adta elő, Fazakas István Levente vezetésével. Ugyanakkor Dr. Bóné Éva, a Református Wesselényi Kollégium tanára tolmácsolta az RPMSZ Országos Elnökségének tanévnyitó üzenetét, melynek legfontosabb gondolatai a rohanó világ kihívásai, a megfelelési kényszer, a helytállás és a nemzeti identitás voltak. A tanévnyitó a Himnusz közös éneklésével zárult, majd a jelenlévők az Vigadó épületében tartott állófogadáson vettek részt.
Az ünnepségen a Bihar megyét képviselő pedagógusok csoportját Soós Sándor, az RMPSz Bihar megyei elnöke és Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes vezette.

Zatoschil Ballai Zsuzsa, www.erdon.ro, 2019. október 1.