ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

KMN – Aki divatot teremtett: Karády Katalin emlékét idézték meg

Forrás: 
Krónika, 2017. augusztus 17.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang
Karády Katalin, a halhatatlan díva emlékét idézték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen a szerző jelenlétében mutatták be Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét.

Karády Katalin, a halhatatlan díva emlékét idézték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai rendezvényen, amelyen a szerző jelenlétében mutatták be Péter Zsolt Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvét.

Kovács Attila Zoltán, Szebeni Zsuzsa és Péter Zsolt

A kötet egyfajta dokumentumtár, ami olyan mozzanatokat is feltár a színésznő-énekesnő életéből, amelyekkel máshol nem találkozhatott a közönség. A rendezvényen felvetődött a kérdés, hogy érdekli-e még Karády az embereket? A szerző válasza az volt, hogy
 
Karády mágiája most is működik,
 
és erről az is tanúskodik, hogy zsúfolásig megtelt a Györkös Mányi Albert Emlékház. Kovács Attila Zoltán, a kötet szerkesztője úgy fogalmazott, egy Karády-könyvvel nem lehet mellélőni, ugyanakkor a kötet megszületéséhez komoly és gyötrelmes út vezetett, a dokumentumtár folyamatosan bővült. A kiadványban megtalálható például a művésznő letelepedési engedélye is, amit Brazíliába kért vagy a házassági anyakönyvi kivonata – a dokumentumok mind az élettörténet hitelességét hivatottak alátámasztani. Péter Zsolt elmondta, nem akarták lerombolni a mítoszokat vagy a Karády körül lebegő legendákat, de szerették volna megbízható információkkal ellátni a kötetet. A dokumentálódás sokszor nehézkesnek bizonyult, hiszen nem volt könnyű megtalálni a nyomokat, és azokat az embereket, akikkel az 1910-ben született és 1990-ben az Egyesült Államokban elhunyt Karády találkozhatott. A díva megidézésének intenzív hangulata volt, ennek megteremtésében közrejátszott Vindis Andrea, a Kolozsvári Magyar Színház színészének előadása Szép András zongorakíséretével, a művészek örökzöld Karády-slágereket adtak elő. Vindis Andrea elmondta, Karády legendás alakja nagy elvárások elé állította őt, félve állt a feladat elé, miszerint meg kell idézni „az utánozhatatlan Karádyt”.
 
 
Vindis Andrea
 
A könyv szerzője szerint
 
Karády Katalin varázsa abban rejlik, hogy szembement a kor divatjával, és megalkotta a sajátját.
 
Rajongói klubok alakultak, ahol utánozni próbálták őt, divattervezők terveztek neki ruhákat, és egy pillantásával képes volt megigézni mindenkit. Azonban mindig is az elhagyott, szomorú nő volt, ebben is más volt, mint kortársai, nem volt benne meg az a csillogás és tökély, ami akkoriban közkedvelt volt a színésznőknél.
 
Karády elmondása szerint azért ragaszkodott a szomorú dalokhoz, mert kiskorában csúnyácska volt, így felnőttként ezt a frusztrációt igyekezett leküzdeni.
 
Bár az ő korában nem tartották kifejezetten szépnek, azt mondták rá, hogy jól fotózható. A folytatás kapcsán Péter Zsolt elmondta, hogy továbbra is szeretne foglalkozni a Karády-mítosszal, hiszen bőven van még, mit feltárni a legenda életéből.
 
 
Fotó: KMN




Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés