ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  [email protected]

Címlap

A Kisebbségi Jogvédő Intézet nyári egyeteme

GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
kisebbsegi-jogvedo-intezet.jpg

A KJI nyári egyetemén vett részt 2021. július 14. és 17. között az EMKE munkatársa, Brînzan-Antal Cristina. Az intézet fontosnak tartja a kisebbségvédelem iránt érdeklődő fiatalok ismereteinek bővítését, valamint azt, hogy egy olyan szakmai műhely részesei lehessenek, ahol közvetlenül cserélhetnek tapasztalatot mind egymással, mind az előadások megtartására felkért szakemberekkel. Nyári egyetemeiken a színvonalas paneleket változatos szabadidős és kulturális programok színesítik, így a hallgatók szakmai fejlődésükön túl egyéb a nemzeti identitás elmélyítéséhez is hozzájáruló élményekkel is gazdagodnak.

Július 14-én kezdetét vette a Kisebbségvédelem Európában online nyári egyetem, amelyen az EMKE munkatársa is részt vett, és amely immáron 10. alkalommal került megrendezésre. A rendezvényt Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos nyitotta meg, aki köszöntése után bemutatta a nemzetpolitika intézményi hátterét, működési keretét, vonatkozó programokat, tematikus éveket és támogatási lehetőségeket, továbbá azon mérföldköveket, melyek elvezettek ahhoz, hogy külhoni honfitársaink közjogilag is a nemzet részévé váljanak.

Ezt követően Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója mutatta be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. működését, a külhoni magyarságra fordított támogatások mértékét, arányát, intézményközi eloszlását, továbbá a 2010-ben létrehozott szervezet fő céljait.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója ismertette a KJI hamarosan 10 éve folytatott tevékenységét, amelyben fontos szerepet kap a gyakorlati jogvédelem előmozdítása, állandó jogsegélyszolgálati irodák üzemeltetésével, egyedi peres és egyéb ügyek, valamint dokumentációs tevékenység támogatása által, miközben Intézetünk erős hangsúlyt fektet a tudományos háttér erősítésére, szakmai párbeszéd előmozdítására és a fiatalok képzésére. Hangsúlyozta a Kisebbségi Jogvédő Intézet fő küldetését, miszerint célunk meghatározó módon hozzájárulni ahhoz, hogy az elszakított területen élő honfitársaink emelt fővel, jogbiztonságban élhessenek szülőföldjükön.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke történelmi perspektívából is rávilágított az Európa Tanács szerepére a demokráciateremtésben. Kiemelten fontos, hogy a nemzeti kisebbségek védelme továbbra is napirenden legyen, különösen, hogy az utóbbi időben a nemzetközi porondon bizonyos mértékben háttérbe szorult. Úgy véli, hogy az államok szuverenitását nem veszélyezteti, hanem épp erősíti a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, mely nem csak a humanizmus követelményei miatt is fontos, hanem az államok jól felfogott érdeke is a stabilitás megteremtésére.

Kalmár Ferenc, szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésével mindig kell foglalkozni, hiszen az az európai biztonság és béke alapja is egyben. Ennek egyik fontos nemzetközi fóruma az Európa Tanács, mely két alapdokumentumot is elfogadott, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, illetve a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményt. Bár alapvető fontosságúak e dokumentumok, hozzátette, hogy kötelező jellegük ellenére kikényszeríthetőségük nem feltétlenül valósul meg. Ezért is fő cél a magyar elnökség alatt a nemzeti kisebbségek kérdésének visszahozatala a nagypolitika asztalára.

Bartos Mónika országgyűlési képviselő részletesen kifejtette a magyar elnökség öt prioritását, melyből az első az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítása. E tekintetben felidézte a korábban született Kalmár-jelentés, valamint Hoffman Rózsa jelentésének jelentőségét, illetve utalt a Kovács Elvira nevéhez kötődő dokumentum fontosságára is. A második prioritást a jövő generációk védelme jelenti, a harmadik a vallásközi párbeszéd és béke előmozdítása, üldözött keresztények védelme, a negyedik az igazságszolgáltatás digitalizációja, míg az ötödik a környezeti kérdések kezelése.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, a már ,,Kovács-jelentésként” is emlegetett Nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című jelentést mutatta be, amelyet 2021 áprilisában fogadott el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. A jelentés fontos következtetése, hogy a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény elfogadásán és ratifikálásán túl, az is kiemelt fontossággal bír, hogy a gyakorlatban miként hajtják végre az államok. Az ajánlások körében pedig felvetésre került egy olyan online platform létrehozása, melyen keresztül a kisebbségi jogaikban szenvedettek panaszt tehetnek.

Az első napot Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára zárta, aki előadásában bemutatta 2014-től napjainkig Kárpátalján tapasztalt súlyos magyarellenes cselekményeket. Az évek alatt számos magyar műemléket rongáltak meg, számos magyarellenes nacionalista felvonulást tartottak, sőt 2018-ban terrorakció is történt, amikor felrobbantották a KMKSZ ungvári irodáját, amely során csak a véletlennek köszönhetően nem volt emberi áldozat. Az egyre erősödő magyarellenesség a jogalkotásban is tükröződik, továbbá olyan súlyos jogsértések is történtek, melyekkel például a 2019-es előrehozott választást próbálták befolyásolni. Beszámolt arról is, hogy a magyar állampolgárságú honfitársainkra állami pozíció betöltése esetén sokesetben szigorú átvilágítás vár, továbbá egyre aggasztóbb az ,,Ukrajna ellenségeit” számba vevő Mirotvorec lista folyamatos bővülése, az úgynevezett halállista, illetve a civil és egyházi szervezetek, dolgozók állandó fenyegetése, valamint a magyar politikusok országból történő kitiltása. Mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy ez a döbbenetes magyarellenesség nem Kárpátaljáról indul, hiszen ott az emberek a hosszú együttélés miatt sokkal nyitottabbak egymás nyelvére, kultúrájára.

A Kisebbségvédelem Európában online nyári egyetem a második napon – tematikus jellegére tekintettel – továbbra is az Európa Tanács által, a kisebbségek jogvédelme számára kínált lehetőségeket járta körbe, tekintettel az ET és mechanizmusai más nemzetközi szervezetekkel, valamint az Európai Unióval fennálló kapcsolatára, kölcsönhatására.

Manzinger Krisztián, a KRE ÁJK Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének intézetvezető-helyettese és adjunktusa előadásában áttekintést nyújtott az európai államok kisebbségekkel, jogaik biztosításával kapcsolatos nem feltétlenül egységes felfogásáról, valamint rávilágított az Európa Tanács és az Európai Unió, azon belül is különösen az Európai Parlament közötti kapcsolatra, így például utalt arra, hogy számos EP állásfoglalás született, mely hangsúlyozza az Európa Tanács kisebbségi egyezményeinek fontosságát.Kardos Gábor, egyetemi tanár (ELTE ÁJK) valamint a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány kuratóriumi tagja és a Kisebbségvédelem folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, két előadással is gazdagította a hallgatók ismeretét a mai napon. Első előadásában a Velencei Bizottság működését, kisebbségvédelem területén releváns állásfoglalásait mutatta be, a másikban pedig a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, valamint a Nemzeti Kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményt.

Köböl-Benda Vivien és Wágner Tamás Zoltán, a KJI jogász munkatársai ismertették a hallgatók számára az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) működését és egyes kisebbségvédelmi szempontból releváns ügyeket, az esetjogból levonható tapasztalatokat. Ezt követően Nagy Noémi, az NKE ÁNTK, Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa kifejezetten a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak védelmét mutatta be, kiemelve alapvető és aktuális ügyeket is. Zárásként Fiala-Butora János, az MTA TK JTI tudományos főmunkatársa ismertette a KJI által kezdeti szakasz óta támogatott peredi népszavazás ügyét, mely jelenleg nemzetközi szinten zajlik, hiszen stratégiai módon három különböző peredi lakos nevében indultak a nemzeti eljárások, majd kerültek külön beadásra a panaszok az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához, a Faji Diszkrimináció Elleni Bizottsághoz és az EJEB-hez.

A nyári egyetem harmadik napja a Kisebbségi Jogvédő Intézet által támogatott, valamint a szervezet munkájához kapcsolatos ügyek bemutatására fókuszált. Ennek keretében Csóti György ismertette a hallgatókkal a két székely politikai fogoly, Beke István és Szőcs Zoltán koncepciós perét és a KJI által és támogatásával megtett lépéseket. Takács Kató Katalin, sepsiszentgyörgyi ügyvéd ismertette a KJI által támogatott, általa jelenleg még nyomozati szakaszban képviselt ügyet, melynek alapja, hogy egy nyugdíjas román rendőr által tettlegességi fajult egy konfliktus, melyben egyértelműen felfedezhető a magyarellenesség is. Losoncz Dávid, temerini ügyvéd reflektálva az előtte elhangzottak előadásokra, ismertette a Vajdaságban tapasztalható helyzetet, majd bemutatta a Magyar Nemzeti Tanács 2021-2026-os nyelvhasználati stratégiáját. Ezt követően Ilyés Zsolt, kolozsvári ügyvéd számolt be Dabis Attila Romániából történő kitiltásának ügyéről, melyet Intézetünk munkatársa személyesen észrevételeivel egészített ki.

A délután folyamán Zsigmond József, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat volt ügyvezető igazgatója mutatta be az Úz-völgyi katonatemetővel kapcsolatos tényállást, amelynek megoldása érdekében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jogi úton lépett fel a KJI támogatásával. Ezt követően az ügyeket képviselő Kis Júlia, kolozsvári ügyvédnő ismertette a több szálon futó ügy egyes eljárási részleteit. Ezután Falath Zsuzsanna tárta a hallgatóság elé a Pozsonyi Múzeum kurátori pozíciójából történő elbocsátásának körülményeit, melynek egyértelmű alapja volt az, hogy egy interjú keretében kiállt a magyarok igazsága mellett, és amelyet ezt követően szándékosan elferdítve jelentettek meg szlovák nyelven. Nagy Dávid érsekújvári ügyvéd ezután ismertette a hallgatóknak az ezt követően tett és még folyamatban lévő jogi lépések állását, az egyes eljárások helyzetét. Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség leköszönő elnöke beszámolt a KJI által már évek óta támogatott Újvidéki Jogi Kar ügyértől, melyben a nyelvi diszkrimináció a magyarságra kedvező döntés meghozatalát követően is folytatódik.

A napot két visszaszolgáltatással kapcsolatos előadás zárta, melyek szintén évek óta a KJI tevékenységének kiemelt részét képezik és amelyekben többek között Korom Ágoston, a KJI kutatója és a Károli Gáspár Református Egyetem megbízott oktatója végez szakértői, kutatói tevékenységet. Gyeney Laura, a KJI első igazgatója, jelenleg kuratóriumi elnökhelyettese és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Karának Európajogi Tanszékének helyettes tanszékvezetője a diszkriminatív szlovák kárpótlási törvényről, az azzal kapcsolatos ügyekről és a kérdés uniós jogi vetületéről beszélt. Antal Eszter, jogász, a KJI korábbi munkatársa ezt követen bemutatta a romániai restitúció helyzetét, különös tekintettel a joggyakorlat visszásságaira és uniós jogot sértő jellegére, valamint ismertette a KJI által a tárgyban indított petíciót.

Július 17-én véget ért Kisebbségvédelem Európában online nyári egyetem. A rendezvény negyedik napján középpontba kerültek hallgatók, amelynek keretében a KJI munkatársai, Dabis Attila és Köböl-Benda Vivien kutatásmódszertani tippeket adtak, melyet egy interaktív beszélgetés követett.
Kis Júlia, a Jogaink Egyesület alapító elnöke, bemutatta a fiatalok jogi tudatosságát kiemelten előtérbe helyező szervezetének munkáját, majd a hallgatókat bevonva párbeszédet kezdeményezett arra nézve, hogy szerintük milyen jogi kérdések közérthető feldolgozására lenne szükség és miért.
Ezt követően három nyári egyetemi hallgató adott elő, Sasi Rebeka a kurd kisebbség közel-keleti helyzetét ismertette, Ladancsik Tibor a szerbiai vegyesházasságok kérdését vizsgálta meg, majd Virág Ádám osztotta meg a Petőfi-ösztöndíj program keretében Déván szerzett tapasztalatait.
A hallgatók érdekes előadásait követően Csóti György zárta a rendezvényt az előadások tartalmáról készült vetélkedő eredményének kihirdetésével. Búcsúzásként arra buzdította a hallgatókat – hogy bár most személyesen nem tudtunk találkozni – tartsák a kapcsolatot egymással, az előadókkal és természetesen a Kisebbségi Jogvédő Intézettel is.


Forrás és további információk: KJI Facebook oldala





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés