A Szabédi Emlékház célja: Az 1918 utáni erdélyi/romániai magyar irodalom kutatásának elősegítésére olyan gyűjtemény kialakítása, ahol megőrizhetők és hozzáférhetővé tehetők a különböző írói hagyatékok, s amelyre támaszkodva kialakítható egy saját koncepcióval rendelkező kutatóműhely.
Történeti vázlat
1996-ban került az EMKE tulajdonába Szabédi László családi háza. A Szabédi László hátrahagyott kéziratos anyag volt a gyűjtemény törzsanyaga.
A gyarapodás részben spontán, részben szervezett úton folyt. A Szabédi-anyaghoz járult a Balogh Edgár- (1996), Méliusz József- (1998), Kacsó Sándor töredék-, Nagy István (1998)-, Engel (Köllő) Károly (2002) könyvtára. 2005 januárjában újabb Méliusz-kéziratos és oklevél-jellegű gyűjteménnyel gyarapodott az állomány Bokor Péter adománya révén. 2005 nyarán Muzsnay Magda kéziratos és hanganyag gyűjteménye került a Szabédi Emlékház birtokába.
Párhuzamosan egyes töredékes, ill. teljesebb kéziratgyűjtemények is bővítették az állományt. Nagy István kéziratgyűjtemény, Méliusz József, Kriterion Irattár, Gaál Gábor, Reményik Sándor, Engel Károly, E. Szabó Ilona, Török Enyingi Sándor, Muzsnay Magdolna részben teljes, részben töredékes kéziratos hagyatéka. A Szabédi Emlékházban működik jelenleg az EMKE országos elnöksége is.
A Szabédi Emlékház a felújítás előtt
Könyvtár
Szabédi László emléktábla
Részlet a Szabédi emlékszobából