ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Három muzungu beszélgetett Afrikáról Kolozsváron

Forrás: 
Új Magyar Szó, 2012. október 26.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Eredeti, és a nagyszámú érdeklődőt látva hiánypótló rendezvényen vehettek részt csütörtök este a kolozsváriak. A Györkös Mányi Albert Emlékházba ezentúl havonta olyan embereket hívnak meg beszélgetésre, akik alaposabban – értsd: nem csak turistaként – megismertek egy másik kultúrát, és ennek a másik kultúrának a szemszögéből is képesek látni, láttatni a mi világunkat.

Az első, csütörtök esti találkozáson Laczkó Vass Róbert színművész faggatta Halmen Balázst, aki már „fél lábbal” egy kenyai közösség tagja, és Somai Lászlót, aki rövid, de élménygazdag látogatást tett ugyanannál a közösségnél.


Somai László, Halmen Balázs és Laczkó Vass Róbert előadására sokan voltak kíváncsiak | A szerző felvételei

Rejtő nyomán Afrikába

Mi az, hogy muzungu? Hogyan táncol egy maszáj harcos? Hány órát tart egy istentisztelet Kenyában? Hogy lehet hét felesége egy keresztény férfinak? Miből készül a focilabda egy kis kenyai faluban? Hogyan lehet egy erdélyi embernek téglája egy kenyai iskola falában?

Ennél sokkal több kérdésre kapott választ a Nyitott szemmel beszélgetősorozat első estjének közönsége Halmen Balázstól és Somai Lászlótól. Halmen Balázs önkéntesként, saját költségén ment el egy kis kenyai szigetre, ahova tanárt kerestek a helyi iskolába. Az ott eltöltött négy hónap mély elköteleződést hagyott benne a helyi közösség iránt.

A ragaszkodás kölcsönös: olyannyira, hogy ma már egy Balázs nevű kisfiú is van Rusinga szigetén, akit Halmen Balázsról nevezett el a közösség, és ő is tartotta keresztvíz alá.   „Túl sok Rejtőt olvastam” – viccelődött, amikor Laczkó Vass Róbert azt kérdezte tőle, miért pont Afrikába akart eljutni. 

Van egy téglám Kenyában

Nem véletlenül rajonganak érte a helyiek: elindította a Van egy téglám Kenyában programot, amelynek során fejenként egy-két-három téglát vásároltatott meg európai ismerőseivel. Talán hihetetlen, de abból a pénzből, amit az itthoni adakozók meg sem éreztek a zsebükön, ő Kenyában iskolát építettek a korábbi bádog tákolmány helyébe. Az iskola már készen áll, de a program folytatódik, az intézményt ugyanis fenn is kell tartani.


Szobor egy maszáj harcosról meg a feleségéről.
A maszáj harcosok tánca igazából egy vetélkedő, hogy melyikük tud magasabbra ugorni

Előítéletek feketékről és fehérekről

„Teljesen más Afrikát tapasztal meg az ember, ha személyesen odamegy, mint amit az iskolában tanítanak, vagy akár dokumentumfilmeken mutatnak” – mondta Somai László. - „Például eleinte folyton mostuk, fertőtlenítettük a kezünket, mert élt bennünk a figyelmeztetés, hogy óvakodjunk a fertőzésektől. Aztán már a második-harmadik napon ez kezd nagyon idegesítővé válni. Az ember elkezdi otthonosan érezni magát, és elmúlik a kézmosás kényszere. Az otthoni rögeszmékkel nem lehet huzamos ideig Afrikában létezni.”

„A szó, amit a legjobban megutáltam a négy hónap alatt, a muzungu” – emlékezett vissza Halmen Balázs. A muzungu fehér embert jelent, annak minden csatolt értelmével:  a fehér ember, akinek pénze és fegyvere van, akit félni és tisztelni kell, de aki fizikailag esetlen is hozzájuk képest. A kenyai feketék ugyanis összehasonlíthatatlanul gyorsabbak és erősebbek az európaiaknál, mondták az utazók.

Keresztényen is többnejűek

A 80 százalékban keresztény rusingai (Rusinga egy kis sziget a Victoria-tó Kenyához tartozó részében – szerk. megj.) közösség mélyen és sajátságosan éli meg vallását: érzelmektől túlfűtött istentiszteleteik három órát is eltartanak, a prédikációkat közös éneklés, tánc, sőt ördögűzési szertartás színesíti. Nem ez az egyetlen szokás, ami még a kereszténység előtti társadalmi rendet őrzi. A közösség például nagy százalékban poligám, egy férfinak négy-öt, de akár hét felesége is van, és még a városban lévő prostituáltak szolgáltatásit is igénybe veszik.


Education is the key, vagyis: Az oktatás a dolgok nyitja - éneklik a felvételen a kenyai gyerekek

Ennek két következménye van: az egyik a HIV-fertőzöttek hatalmas aránya az országban, a másik a rengeteg özvegyasszony, akik a korán haló férfiak után maradnak. Előnye viszont, hogy falun gyakorlatilag nincsenek felügyelet nélkül hagyott vagy árva gyerekek, hisz valamelyik feleség mindig gondját viseli elhunyt társnője gyerekeinek is.   

Mindezt rövid videóanyagokkal tették szemléletessé az előadók: a zenés-táncos mulatsághoz hasonló istentiszteletet, a kenyai fiúcskák nejlonzacskókból készült labdával játszott focimeccsét, a kis Balázs keresztelőjét Visky Ábel filmezte le.  

„Sokan használják azt a kifejezést, hogy szerelmesek lettek Afrikába, vagy Afrikában hagyták a lelkük egy darabját. Nos, én ezt az elköteleződésként éltem meg. A személyes kapcsolatok, a barátságok egy életre szólnak” – vallja Halmen Balázs. És el kellett hinni neki, látva a felvételt, amelyen a kis kenyai keresztfiának, közel az Egyenlítőhöz, altatóként az Aludj el szépen, kis Balázs-t énekelte. Természetesen magyarul.

  • Elkellenek a keresztszülők Kenyában. A Van egy téglám Kenyában program keretében bárki vállalhatja a „keresztszülőséget” egy kenyai kisgyerekért. A keresztszülőség anyagi szempontból havi 15 euró adományozását jelenti. Ebből a már említett iskolában egy gyerek étkeztetését, füzeteit, ruháját, tornafelszerelését és a tanárok fizetését tudják biztosítani egy hónapon keresztül. Részletek a programról itt.

T. Koós Imola, Új Magyar Szó, 2012. október 26.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés