Fogarasi-havasok. Erdély teteje

A székelyudvarhelyi geográfus és földrajztanár, Székely Árpád: Fogarasi-havasok. Erdély teteje című túrakalauzának bemutatására kerül sor 2015. május 21-én, csütörtökön, 18 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.).

A Déli-Kárpátok gazdag glaciális formakincsű, uralkodó vonulatait bemutató sorozat a Retyezátot és a Páringot követően a Fogarasi-havasok ismertetésével folytatódik.

A kötetet dr. Imecs Zoltán, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának oktatója méltatja, majd a szerző vetítéssel egybekötött élménybeszámolót tart.

Szeretettel várjuk a túrakedvelőket!

***

A Déli-Kárpátok gazdag glaciális formakincsű, uralkodó vonulatait bemutató sorozata a Retyezátot és a Páringot követően a Fogarasi-havasok ismertetésével folytatódik. E monumentális hegylánc méltán érdemelte ki az Erdélyi-Alpok elnevezést.

A Fogarasi-havasok számos földrajzi tekintetben a Déli-Kárpátok és a kárpáti hegységív csúcstartója, ezért már a turista-hőskorban, a hegységek tudományos feltárásának kezdeti szakaszában a hazánk főhegysége címre jelölték az akkor jóval ismertebb Magas-Tátrával szemben. Emellett a Fogarasi-havasok varázsa abban is rejlik, hogy a „kötelező" célpontok megmászásán túl vállalkozunk-e kevésbé ismert ösvényeinek bejárására, és a markáns sziklaképződmények mellett sikerül-e észrevennünk a kiolvadó kártavak és a havasszépe virágmezők tavaszi és kora nyári színvilágát, vagy az ősszel rozsdabarnába öltöző völgyekből és mellékgerincekről a főgerincre nyíló csodás panorámák látványát. Amennyiben igen, akkor a Retyezát és a Páring szerelmeseiből könnyen a Fogarasi-havasok rajongóivá válhatunk. A kiadvány ezt igyekszik segíteni.

A túrakalauz öt fejezetből épül fel.

Az első rész természettudományos összefoglalást ad a hegységről retyezáti és páringi összehasonlításban, ezt számos térképvázlat, ábra, táblázat és domborzatmodell támasztja alá.

A második fejezet általános túrainformációkat tartalmaz: megközelítési lehetőségek, szállásfeltételek, időszerű adatok, hegyimentő-szolgálat stb.

A következő rész a legterjedelmesebb, ugyanis turistautakat, pásztorösvényeket és rejtett csapásokat mutat be. E leírások a főgerinc Zârna- és Suru-nyereg közötti szakaszát, a hegység északi oldalának valamennyi turistaösvényét, továbbá a déli oldal néhány útvonalát fűzik fel. A terepbejárás 2013 novemberében és 2014. március végétől december végéig történt, nem kevesebb, mint 36 túra keretében 10 hónap alatt. A sorozatban korábban megjelent kiadványokhoz hasonlóan a túraleírásokat metszetek, naprakész, összefoglaló adatok, átfutó képek kísérik, mindehhez részletes, egyedi turistatérkép-melléklet társul.

A negyedik fejezet egyfajta tisztelgés a szászok turistaút-építő munkássága előtt: Fogarasföld és Királyföld (Szászföld) Olt és Nagy-Küküllő völgye közti területének épített örökségéről közöl képes összefoglalót.

Az utolsó témakör – hagyományosan – a túrakönyv rejtvényrésze, csoportokba rendezett feladatlapokkal.


www.emke.ro
www.facebook.com/emkegyorkoshaz