ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Festmények Hamvas Béla és Dante jegyében

Forrás: 
Irodalmi Jelen, 2012. november 1.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Lelkes A. Gergely budapesti képzőművész a magyar kortárs festészet egyik legtitokzatosabb irányzatának, a Hamvas Béla-i létszemléleten alapuló művészeti világlátásának egyik jelentős képviselője. Első erdélyi tárlata nemrégiben a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban kapott helyett. A Meder című kiállítás darabjaiban Dante Isteni Színjátékának üzenete is fellelhető.

Irodalom és festészet egyedi találkozásába kapcsolódhattak bele azok, akik a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban megrendezett tárlatmegnyitóra ellátogattak, és bár az érdeklődők számát tekintve inkább családias hangulata volt a rendezvénynek, különleges művészi élménnyel gazdagodhattunk, amely többek között az emlékházban már több kiállítást szervező Szebeni-Szabó Zsuzsa közreműködésének köszönhetően jött létre.
Lelkes A. Gergely  Dante Isteni Színjátékára emlékeztető sorokkal vezette fel a tárlatát, útmutatót adva  ezzel a szemlélődőnek: „Az emberélet útjának felén… / A sokirányú igazság szabadságának erdejében téblábolva. /…valami célt keresve… /…de tudva, hogy minden cél beszűkít, korlátoz… / Támpontjaim a térben a fák függőlegesei és lábam alatt a föld. / Közel, távol, s még távolabb is körben mindenütt fák. /…kiszáradt vízmosás. /…meder… / Ha jön az eső, az olvadás, a víz erre folyik. / A mederben is mindenhol fák…/ közel, távol, még távolabb /…mégis érzem az irányt… /…erősen húz…/ Elindulok” .

Ezek a munkák a művész életének egy olyan szakaszában keletkeztek, amelyet leginkább az útkeresés, az önmagunkkal való vesződés élményei töltöttek ki.  Szándékosan egy lezártabb, ám tematikájában ma is aktuális mondanivalót kifejező időszak alkotásait válogatta össze.  Mindig a legutóbb készített festmény áll legközelebb hozzá, éppen ezért nincs kedvenc alkotása. A kiállítás legfiatalabb darabja Az Öreg tavasz című festmény – mesélte az Irodalmi Jelen érdeklődésére.   
A személyes élményeken túl a képek interpretálása kapcsán fontos megjegyezni, hogy a fiatal művész a Hamvas Béla-i festőiskola egyik közismert képviselője, több kortárs művészeti csoportosulás kezdeményezésében vállalt szerepet, így tagja volt az 1998-tól 2002-ig működő Pon-ton csoportnak, 2005-től a váci Új Szalon, 2009-től a Villa Negra Művészeti Egyesület tagja, 2005 óta a Zalaszentgróti Szimpózium rendszeres résztvevője
Lőrincz Ildikó művészettörténész tárlatot méltató beszédében kiemelte: Lelkes 1971-ben született a magyar fővárosban, igen fiatalon, már 14 éves korában közel került a festészethez, egy hónapot Rómában töltött, ahol lehetősége nyílt a román kori festészettel megismerkedni. Ennek hatására döntött úgy, hogy képzőművész lesz. 1990-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola festészet szakán, ezt követően elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika szakát, mellette vizuális nevelésből is oklevelet szerzett. 1996 és 1998 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakának mesterképzős hallgatója volt Molnár Sándor osztályában,  aki Hamvas Béla tanítványa és követője. Ő vezette rá a fiatal művészt arra, hogy az alkotáshoz alapos gondolati, bölcseleti, lélektani, eszmetörténeti és színelméleti előkészítés is szükséges.

Mint ahogy azt a festő hangsúlyozta: tanárára nagy hatással volt Hamvas, és igyekezett mindazt, amit tőle tanult, átadni diákjainak. Lelkes a Hamvas-életmű mellett nagy hangsúlyt fektetett Jakob Böhme munkásságának tanulmányozására, de más, Hamvas által nagyra tartott filozófusok, írók műveit is érdeklődéssel olvassa.
Lőrincz szerint a festőre jelentős befolyással volt Csontváry Kosztka Tivadar, Tóth Menyhért, Veszelszky Béla, Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás, Caravaggio, Velasquez művészete, Matthias Grünewald szenvedélyes miszticizmusa, a német gótika és a barokk, valamint a román stílusú festészet képszerkesztési módszere is.
A kiállítás a Meder címet viseli, amelynek kapcsán a művészettörténész Illyés Gyulát idézte: „Mint víz a medret, követed és teremted”. Majd kiemelte, a meder olykor kiszárad, máskor elvezeti a vizet a végtelenbe, meghatározza az irányt, egyfajta korlát, amelynek meghaladására időnként el kell rugaszkodni, és ehhez az elrugaszkodáshoz adnak lendületet a művész számára a könnyed ecsetvonásokkal felvitt színek. A festő nem a mesterségesen szabályozott folyók egyenletességével mélyíti, építi a medret, hanem olykor szeszélyesen kanyarog, mégis úgy tűnik, mindvégig előtte a rend illúziója. Néhol halványan felismerhetőek a természetből vett elemek, az erdő felmagasodó fái által tagolt végtelen gazdagságú terek, a napfény által átitatott kivilágosodó színek, avagy a tűz, a víz, a föld és a levegő őselemeire való utalások. Elvonatkoztatva a valóságtól, az elsődleges formaélményeket a benső „homokszitáján” annyira átrostálja az alkotó, hogy a vászonra, illetve falemezre készült olajképekről csupán nagy beleérző képességgel olvasható le egy adott tér érzete.
Korábbi, figuratív elemeket megjelenítő munkáihoz képest az itt kiállított képeken a kifejezetten személyesség ihlette kompozíció kap teret.  A természet rendjének legmélyére irányuló lényegkeresés képi lenyomatain a jegenyefára emlékeztető égbe nyúló függőlegesek emelkedettséget, transzcendenciát, a vízszintesek pedig nyugalmat árasztanak. E két irány között a természet képe által megindított lélek ziláltsága a gazdag színvilág összjátékában mutatkozik meg. A legutóbb készült képeknél már a sötét, a fekete tölti be a felületet: úgy tűnik, az érzelmek letisztultak és teret nyert az egyetemesség irányába haladó egyszerűsítés –fogalmazott Lőrincz a képek kapcsán.
A kiállítást november 20-ig, hétfőn, szerdán és csütörtökön 13–17, kedden és pénteken pedig 10–14 óra között lehet megtekinteni.


Varga Melinda, Irodalmi Jelen, 2012. november 1.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés