ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Csúcsforgalom a Györkös Mányiban

Forrás: 
Szabadság, 1997. december 22.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Meglehetősen sokan fordultak meg az elmúlt hét végén a Majális utca 5 szám alatt.

PÉNTEKEN délután itt mutatták be Herédi Gusztáv: A pofám története című kisregényét. A könyvet méltató Kónya Hamar Sándor a régi ismerős és jó barát meghatottságával szólt a nemrég elhunyt szerzőről, akinek nagy tehetsége volt –— bár sohasem díjazták –— olvasmányos, közérthető szövegeket írni. Ezt nyomatékosítandó, Sebesi Karen Attila részleteket olvasott fel a kötetből, amelyet — tekintettel arra, hogy néhány nappal ezelőtt lapunk már közölt róla recenziót,— most nem mutatunk be részletesen.
Nyerni fognak, ha elolvassák a regényt — ígérte zárómondatában Kónya Hamar Sándor.
Kedvcsinálónak, íme, néhány szó az ajánlásból: „Tipikus erdélyi könyv, ilyen sors csak erdélyi embernek juthat ki, akinek folyton vizsgálják a nevét, nemzetiségét, vallását (...). S azzal törődnek a legkevésbé, hogy ő minek vallja magát, ténylegesen hova is tartozik."

***

SZOMBATON ugyanitt, Kodály Zoltán születésének 115. évfordulója alkalmából, tanulmánykötetet mutatott be Demény Attila és Margitházi Beja.
Tekintettel a kerek évfordulóra, a Romániai Magyar Zenetársaság az idei évet Kodály emlékének szentelte; ennek jegyében számos rendezvény zajlott: kiemelkedő jelentőségű volt a Kodály Napok zenei fesztivál (március 9–15.), ahol nagynevű kórusok magas színvonalon tolmácsolták a kiváló zeneszerző darabjait. Ezzel egyidejűleg tudományos konferencia is folyt: az itt felolvasott tanulmányok adták az ötlelet a kötet megjelentetésére.
Kodály-történet 1997 cím alatt Újfalussy József, Benkő András, Angi István, Almási István, Forrai Katalin és még sokan mások a kodályi életmű három dimenzióját, — a zeneszerzőit, a pedagógusit és a népzenegyűjtőit — követik nyomon. A szöveget számos fénykép, kottarészlet és Sípos László grafikái illusztrálják. A szerkesztő szerint izgalmas olvasmány, azoknak is érdemes kézbe venni, akik nem zenével foglalkoznak.
A zeneszerzőről alkotásai vallanak a leghívebben. Kodály Kis embereknek írt darabjaiból, László Bakk Anikó és Tóth Gutmann Emese vezetésével a Tücsökzene gyermekklub mutatott be néhányat.

Pár perc szünet után a születésnapi hangulat maradt, — az ünnepelt ezúttal Fodor Sándor volt, aki most lett 70 éves. Csipike kitalálóját, a Napsugár egykori szerkesztőjét, a népszerű közírót az EMKE Országos Elnöksége és az Arménia örménymagyar baráti társaság nevében nagyon sokan köszöntötték.
Dr. Kötő József az „olvasótársadalom főhajtását", az EMKE oklevelét adta át, Bálint Tibor, az egykori munkatárs és jó barát a Csipikét méltatta, mint az egyetemes gyermekirodalom ékszerét. Zsigmond Emese, a Napsugár jelenlegi főszekesztője, a legendás "„Fodor úr" megszólítással fordult az ünnepelthez, megállapítva, hogy az író a valódi úriemberség attribútumait hordozza. Kérte: szülessék új Csipike-regény, amelynek boldog gazdája lesz a Napsugár. Senkálszky Endre színművész Wass Albert szövegével gratulált, majd Sáska Jenő, az Arménia elnöke kívánt boldog születésnapot. Rendkívül eredeti volt a köszöntők sorát záró Sebesi Karen Attila, aki cirádás szóvirágok helyett Zágoni Attila Csipike-paródiáját olvasta fel ajándék gyanánt. A poénok meg is hozták a pezsgőzéshez, dalauzi csipegetéshez való fesztelen, "„házibulis" hangulatot.

***

Természetesen, ami jó, annak hamar vége van. Az ünneplést — tetszik, nem tetszik — rövidre kellett zárni: az örménymagyar baráti társaság közgyűlését megtartandó. Az addigi telt ház tetemes része, mint ahogy az általában lenni szokott, elpárolgott. Aki maradt, Sáska Jenő elnöktől megtudhatta a jövő év fontosabb Arménia-rendezvényeinek időpontját.
A társaság jövőbeni működésének lehetőségeiről Bálint Kovács Júlia beszélt, és hangsúlyozta, hogy nem elég a szándék: tenni kell végre valamit a magyarörmény kultúra ápolásáért, megőrzéséért. Ilyen irányú próbálkozás az a kérdőív, amelynek szórása már elkezdődött, s amellyel azt kívánják felmérni: hányan vannak, mivel foglalkoznak, egyáltalán „"kicsodák" az erdélyi magyarörmények.
A legsúlyosabb problémára Sebesi Karen Attila hívta fel a figyelmet: a többségi nemzettel el kell fogadtatni azt a tényt, hogy az országban örmények és románörmények mellett magyarörmények is élnek, külön kultúrával és identitástudattal. Fájó realitás, hogy a magyarországi hasonló szervezet a románörményeket összefogó egyesülettel kötött egyezményt, elfogadva azt a romániai örmények egyetlen legitim képviselőjének, figyelmen kívül hagyva azt, hogy az UAR maximálisan mellőzi a magyarörményeket. Aggasztó az örményeknek visszaszolgáltatott ingatlanok ügye is. Nem kizárt, hogy magyarörmény épületbe próbál majd beköltözni az UAR.
Az Arménia (nem csak) anyagi gondjait megoldandó, a részvevők arról határoztak, hogy belépnek az EMKE-be, így talán részesülnek a jövő évi minisztériumi támogatásból.

***

A hétvégi eseményeken több szónok is rámutatott: Györkös Mányi Albert álma teljesült, az emlékházban pezseg a művelődési élet.

Antal Orsolya, Szabadság, 1997. december 22.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés