ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  [email protected]

Címlap

A csendes forradalmár

Forrás: 
Irodalmi Jelen, 2014. november 5.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

Füzesi Magda kárpátaljai költő, újságíró volt a vendége a Nyitott szemmel beszélgetések évadnyitó estjének a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívottal Laczkó Vass Róbert színművész beszélgetett a kommunizmus éveinek kárpátaljai magyar újságírásáról, az ottani közhangulatról, a Kagylóének című gyűjteményes verseskötetéről és az Együtt irodalmi folyóiratról.

Bár több rendezvény is zajlott egy időben a Kincses Városban, mégis szépszámú közönség várta Füzesi Magda  kárpátaljai magyar költőt, újságírót, a Nyitott szemmel beszélgetősorozat vendégét.  A hangulatos portrébeszélgetés  házigazdája  Laczkó Vass Róbert a kommunizmus viszontagságos éveitől napjaink kárpátaljai irodalmáig izgalmas témákról faggatta a meghívottat.

Füzesit  joggal nevezhetjük a Kárpát-medence polgárának, hiszen Erdélyhez és Magyarországhoz ugyanúgy szoros családi kötelékek fűzik, mint szülőföldjéhez, a Felső-Tisza vidékéhez. „Csendes forradalmárnak” tartják, akinek komoly érdemei vannak abban, hogy a „szovjet–magyar” kényszerzubbonyát levetkőző kárpátaljai magyar irodalom az elhallgatások és kimondhatatlanságok ideje után visszatalált saját hagyományaihoz és identitásához. Budapesten, Beregszászon és Kolozsváron egyaránt otthon van, újságíróként dokumentálója és elemzője az utóbbi évtizedek sorsfordító eseményeinek, amelyek meghatározzák a kárpátaljai magyarság életkörülményeit.

Az est címe, a Kagylóévek tulajdonképpen parafrázis: a költőnő gyűjteményes verseskötetének címére, a Kagylóénekre játszik rá, amelynek címadó darabját meg is hallgathattuk egyfajta bevezetőképp Laczkó Vass Róbert kiváló előadásában.  A moderátor nemcsak színművészi képességeivel, hanem beszélgetőtársként is sziporkázott. Rögtön az elején izgalmas dolgokra derült fény.

Füzesi Magda, aki Kolozsvárhoz férje révén kötődik, abban a házban lakik, ahol több évet töltött Dsida Jenő. A költő az elemi iskola két utolsó és a gimnázium első két évét Beregszászon járta, ahová az első világháború kitörése után érkezett édesanyjával és öccsével, ugyanis itt volt a költő nagyapja állomásfőnök. A beregszászi állomáson 1994 óta  Dsida-emléktábla fogadja az odalátogatót.

Füzesi nagy rajongója Dsida költészetének, legfőképp azokat a verseit szereti, amelyeket az életöröm, a  játékosság hat át. Mindez az ő lírájára is jellemző, a szakma ezért „rokonlelkekként” emlegeti őket. Persze nemcsak magyar irodalmunk kiemelkedő lírikusa kötődik a többségben magyarlakta kárpátaljai településhez, Bergeszászhoz, illetve Kárpátaljához, hanem az Ungváron született Janovics Jenő vagy Muhi Sándor festő és a magyar színházi világ jelentős képviselői is, mint Serbán Attila, Szűcs Nelli vagy Vidnyánszky Attila.

A meghívott újságírói munkássága kalandosan kezdődött – derült ki a későbbiekben a  beszélgetésből.  Füzesi Magda nyomdászként került először kapcsolatba a sajtótermékekkel, az érettségi után ugyanis nem sikerült a felvételije az Ungvári Állami Egyetem magyar szakára. Akkoriban nagy volt a túljelentkezés, mivel ez volt az egyetlen lehetőség, hogy valaki anyanyelvén tanulhasson. Hat év nyomdászkodás után, 1975-ben  kezdett el dolgozni a Beregi Hírlapnál (akkori nevén Vörös Zászló), amely kétnyelvű kiadványként működött. A kommunizmus éveiben Kárpátalján is öncenzúrát kellett gyakorolnia az újságírónak, a sorok közé rejtve a magyar olvasóknak szánt üzenetet.


Varga Melinda, Irodalmi Jelen, 2014. november 5.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés