ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  emke.oe@gmail.com

Címlap

Boldizsár Zeyk Imre: A Györkös Mányi Albert emlékház kolozsvári létrejöttének előzményei

Györkös Mányi Alberttel kora gyermekkorom óta kapcsolatban álltam, hiszen szomszédos kertjeinket mindössze a kis Aranyos-patak választotta el, s ez mai is így van.

Ő Tordaszentlászlón a Kis utcában, az anyai nagyszülők telkén vált serdülővé, én pedig a Nagy utcai családi telken születtem és éltem, illetve élek, leszámítva azt a tíz esztendőt, amely alatt kolozsvári diákéveimet töltöttem, vagy, mint fiatal tanár, két mezőségi faluban: Búzában és Kolozson tanítottam. Én serdülő korom óta a Dalkörben énekeltem, ő pedig bátyjával, Gyurival a Fúvószenekarnak voltak a tagjai, s így naponta a kertjükben klarinétoztak. Aztán a II. Bécsi Döntés után, sokan, másokkal együtt, az Észak- és Dél-Erdély határán átszökve, Kolozsváron telepedtek le, s így csak édesanyjuk, Bandi Kriska néni, neves varróasszony maradt itthon Dél-Erdélyben.

Később, 1944 után újra találkozhattunk, s mikorra festővé érett, kétszer is kiállítást szerveztünk képeiből Szőke Zoltán református lelkipásztorral Tordaszentlászlón, így népszerűsítve munkáját és személyiségét falusfeleink körében. Ha Kolozsváron jártam, akkor én, ha pedig ő jött Tordaszentlászlóra, akkor ő keresett meg engem. Ebből a felújult kapcsolatból jöhettek létre Tordaszentlászlón a kolozsvári Művészeti Népiskola kihelyezett klarinét-hegedű-zongora osztályai, valamint iskolánk általa irányított Linómetsző Köre.

Ilyen kapcsolatok után, találkozásaink alkalmával többször is felvetette előttem, hogy szeretné képeit-festményeit szülőfalujára, azaz Tordaszentlászlóra hagyományozni. Ezt a szándékát, főleg Gy. Szabó Béla halála után, egymás közötti beszélgetésünk során többször is megismételte. Elgondolása az volt, hogy a falu: Tordaszentlászló, a templommal szembeni, a volt Pap utcai Református Elemi Népiskola nagy termét, amely képeinek kiállítása színhelyéül már szolgált, építtesse át gótikus kápolnává, hogy képei-festményei halála után külsőleg is méltó otthonra találjanak Tordaszentlászlón. Erre azonban az 1989-es események előtt nem kerülhetett sor, hiszen hajdani református iskolatermünk állami tulajdonban, az óvoda használatban volt. Persze ennek a gondolatnak a megvalósítása érdekében, tudomásom szerint, Györkös nem lépett kapcsolatba az akkori hivatalban levő községi szervekkel. A gondolat újbóli felvetésére felesége halála után került sor. Ugyanis megrettent attól a helyzettől, amelybe felesége, Jakab Ilona festőművész a halála előtti kórházi kezelés során került. Erről, az akkori korházi viszonyokról beszélgetve, ismét felvetette képeinek jövőbeli sorsát. Ekkor merült fel bennem az a gondolat és egyben javaslat is, miszerint: ha Gy. Szabó Béla képei halála után a Bolyai utca 7. szám alatti emeleti lakásában maradhattak, miért ne maradhatnának az ő (Gy. M. A.) képei is a saját műteremlakásában, amely Györkös Mányi Albert Galériaként működhetne éppen Kolozsvár központjában, a Majális utca 5. szám alatti házában. S hogy ki lehetne méltó gondozója s tulajdonosa ennek? Éppen a nemrég újraalakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE.

Az előbbi beszélgetésünk és javaslattételem után, bár még találkoztunk és beszélgettünk együtt a lakásán, többé nem hozta szóba képeinek további, halála utáni sorsát, s így nem tűnt fel nekem, hogy ő meghalni készül, minthogy arról sem beszélt, hogy végrendeletet írt volna. Ellenben Tordaszentlászlón mindenki tudta, hogy még felesége életében elkészíttette süllyesztett kriptaszerű nyughelyét szülei sírja mellett a tordaszentlászlói temetőben, mely fölé gótikus ablakformájú, pattintott feketegránitból egyszerű sírkövet is állíttatott idős Kerekes Mihály szentlászlói kőfaragó mesterrel, melynek felirata csak ennyi:

GYÖRKÖS MÁNYI ALBERT
1922 –      

s később került rá, már halála után, halálának évszáma: 1993.

Tehát ilyen előzmények után írhatta meg az 1993. május 13-i keltezésű végrendeletét, amelyben műteremlakását és festményeit, a lakásban lévő javakkal együtt az EMKE-re testálta. S hogy tanácsomra jól döntött, a tények igazolják. Hiszen a Györkös Mányi Albert Emlékház gyakori említése a médiában a magyar közművelődési események kapcsán, biztosítják neve, életműve és adományozó szeretetének fennmaradását és megőrzését egyaránt.
 

Tordaszentlászló, 2010. október 8.





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés