Minden nemzetnek, így a magyarnak is vannak közösen vállalt és képviselt szakrális szimbólumai. Ezek a szimbólumok értelmezik és megerősítik azt a közösséget, mely a közös kulturális, történelmi és szellemi egyesülésben magát a nemzetet alkotja. Zászlónk, a Szent Koronánk, közös ünnepeink, a címerünk mellett a Himnusz is egy ilyen szakrális szimbólumunk.
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren. A fél szemére vak nemesi sarj bekerült a Debreceni Református Kollégiumba, ahol tudását és világ iránti érdeklődését megalapozta. Nemzeti költeményünk, a Himnusz írását 199 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Szatmárcsekén, és emiatt ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját. Kölcsey Hymnus a magyar nép zivataros századaiból címmel írta meg költeményét, és a mű egyszerre Istenhez forduló fohász, kortársainak szóló politikai üzenet és lelkesítő példabeszéd, valamint a magyar történelem összefoglalása is.
Himnuszunk nyomtatott formában először 1828 végén, 1829-es keltezéssel jelent meg Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában. A költemény megzenésítését Kölcsey már nem élte meg. A művet a kor nagy zeneszerzője, Erkel Ferenc látta el dallammal 1844-ben, és ezt követően gyorsan nemzeti énekünkké változott. Sikerességét és népszerűségét annak köszönhette, hogy a korszakot teljesen áthatotta a költemény szellemi, ideológiai áramlata. Magát a megzenésített művet először a pesti Nemzeti Színházban adták elő. Nyilvános ünnepségen pedig az óbudai hajógyárban csendülnek fel először sorai.
Elterjedését és népszerűségét mutatja, hogy már 1845-ben Deák Ferenc és Vörösmarty erdélyi útján Kolozsvárott az ünneplő tömeg a Himnuszt énekelte. A szabadságharc nyitányaként 1848. március 15-én Pesten a Nemzeti Színházban is felcsendülnek Kölcsey sorai. A szabadságharc leverése után a hivatalos himnusz az osztrák császári himnusz lett, de sok rendezvényen és színházi műben megjelenik Kölcsey Himnusza. A kommunista időszakban voltak törekvések egy új, a kommunista ideológiának megfelelő himnusz létrehozására, egy anekdota szerint Magyarország teljhatalmú ura, Rákosi Mátyás Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát is megpróbálta beszervezni ebből a célból, de a művészek – nem kis bátorságról téve tanúbizonyságot – elutasították a felkérést, miszerint a magyarságnak már van himnusza. Hivatalosan a rendszerváltás után, 1989 óta törvény mondta ki, hogy Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. 2012. január 1-től Magyarország új alaptörvénye a Himnusz első sorával kezdődik: Isten, áldd meg a magyart!
A mai nap, a magyar kultúra napja alkalmából emlékezzünk Kölcsey soraira, a magyar kultúra értékeire, hungarikumokra, történelmi eseményeinkre és emlékezzünk egymásra, magyarokra, a határon innen és túl.
Csőke Márk, Kishegyes, Vajdaság
EMKE Erasmus+-gyakornok