ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET
SOCIETATEA MAGHIARĂ DE CULTURĂ DIN TRANSILVANIA
HUNGARIAN CULTURAL SOCIETY OF TRANSYLVANIA

RO–400183 Kolozsvár, Lázár u. 30., Kolozs m.
RO–400183 Cluj, str. Gheorghe Lazăr nr. 30., jud. Cluj
Telefon/fax: +40 264 434110,  [email protected]

Címlap

„…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.”

Forrás: 
Szatmári Friss Újság, 2021. ápr. 26.
GyMAE Facebook like: 
GyMAE Facebook like
Aktuális banner: 
Aktuális banner
GyMAE sajtóvisszhang: 
GyMAE sajtóvisszhang

A járványhelyzet miatt a megszokottnál kevesebben vettek részt szombaton a domahídi vasútállomás mögött lévő kuruc emlékműnél megszervezett főhajtáson és Rákóczi-megemlékezésen.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére, szombaton a domahidi vasútállomás mögött található kuruc emlékműnél főhajtással emlékeztek a 345 éve született II. Rákóczi Ferencre és az általa vezetett szabadságharc befejezésének 310. évfordulójára. A résztvevőket a szervező Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa köszöntötte.
Tolnay István, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese tartott áhítatot. Pál apostol, második korintusi levele, 3. részének a 17. versét használta áhítatának alapigéjéül: „…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” Amikor Pál apostolnak ezzel a közismert gondolatával találkozunk, mindannyian érezzük, hogy két nagyon fontos üzenete van számunkra. Érdemes elgondolkodni, vajon mit jelenthetett II. Rákóczi Ferencnek ez a gondolat, aki számos társával és számos magyar és nem magyar honfitársunkkal együtt a vérét és életét adta a szabadságért. Az esperes kiemelte: Rákóczi nem azért harcolt a szabadságért, mert földesúrként, fejedelemként nagyobb földterületekre, nagyobb gazdasági jövedelemre lett volna szüksége. Nem azért harcolt a szabadságért, nem ez volt a szabadságharc ürügye, hogy Erdély fejedelmeként kiterjessze területét, fennhatóságát akár a három tenger határáig. II. Rákóczi Ferenc katolikus vallású ember volt, aki Károli Gáspár Bibliáját olvasta és nagyon jól ismerte. Rákóczi tudta, hogy a szabadságnak sokkal nagyobb értéke van, mintha az ember csak egy talpalatnyi földért, vagy a saját hatalmának a megmutatásáért küzdene. Hívő keresztény ember volt és igaz hazafi, aki azért küzdött, mert látta és érezte azt, hogy a magyar nemzetnek, és ezen belül az erdélyi embernek, Erdélyen belül ennek a sokszínűségében és soknemzetiségében, milyen nagy szüksége van a szabadságra, az önállóságra ahhoz, hogy fejlődni tudjon és Európa többi országaival egy színvonalra kerülhessen. Rákóczi tudta, hogy ezt a szabadságot nem lehet megküzdeni másképpen, csak hiú kereszténykény, akinek nemes céljai vannak. Földi értékeken túl mutató nemes, magas rangú céljai. Az ige második üzenete: ha Rákóczi ma élne, mit szólna ahhoz a szabadsághoz, amit úgy is nevezhetünk, hogy szabadosság. Mit szólna ahhoz, hogy a mai ember hol tart a szabadság útján? Az igazi szabadság ma nem az, ami látszik. Nem az, amit az Európai Unió be akar velünk etetni. Nem az, amit a média sugároz és belénk akar sulykolni. Az igazi szabadság az, amikor vissza tudunk nyúlni azokhoz a gyökerekhez, melyekben Rrákóczi és társai hittek. Az igazi szabadság az, amikor a mai ember is felismeri, hogy nincs más út, csak Isten útja. Az igazi szabadság az, ahol ma is Isten szent lelke munkálkodik a szívekben és a lelkekben.
A szatmári béke előzményeiről, annak történéseiről és következményeiről Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tartott előadást.
A szilágysomlyói cserkészek álltak díszőrséget, közülük verset mondott: Egri Kriszta és Széles Dénes (Szilágysomlyó), Szatmárnémetiből verset mondott Ary Dávid, valamint Szökőcs Zsuzsanna, aki lányával, Zsófiával, kuruc nótát is énekelt.

Elek György, www.frissujsag.ro, 2021. április 26. 





Támogatóink

Médiapartnerek

Erdélyi Magyar Televizió

Ajánljuk


© 2009, EMKE, Belépés