Sajtóvisszhang - 2011

A mostani összegzés nemcsak a színházra irányítja figyelmünket, a művésznő életútjának tanulmányozása közelebb vihet minket az elmúlt, fordulatokban gazdag évszázadhoz is – hangsúlyozta Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője a Bisztrai Mária kolozsvári színművésznő életútját ismertető beszélgetőkönyv kincses városi bemutatóján péntek este.

Több karácsonyi hangversenyre is sor került a hétvégén Kolozsváron. A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) két, karácsonyt váró énekkari hangversenyt szervezett: szombaton délután a Báthory István Elméleti Líceum, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a S. Toduţă Zenelíceum énekkarai léptek fel a Báthory-líceum dísztermében, vasárnap délután pedig a törökvágási Donát úti templomban különböző kolozsvári református egyházközségek énekkarait hallgathattuk meg.

Zsúfolásig töltötték az érdeklődők a Györkös-Mányi Albert Emlékházat csütörtökön délután, a Kolozsváros. Milyen város? sorozat Fedezd fel a reneszánsz Kolozsvárt! című, főként iskolások számára hasznos, de minden korosztálynak ajánlott kötet bemutatóján.

A Hantz Lám Irén és László Miklós által összeállított A templom arcai – A kolozsvári Farkas utcai református templom képben-szóban című kötetet ismerhették meg a kolozsváriak szerdán délután az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában.

Magyartanár, újságíró, művelődésszervező. 1941. június 21-én született Szatmárnémetiben. Kiskolcson és Batizon tanított, majd az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, később a Falvak Népe , ez utóbbi megszűnését követően pedig rövid ideig a Szatmári Friss Újság belső munkatársa. 2003-ban az RMDSZ alkalmazottjaként ment nyugdíba. A rendszerváltást követően újjáalakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke.

Kolozsváron 2011. november 24-én 18 órától Zorkóczy Zenóbia színésznő Ady Endre születésének évfordulója alkalmából „SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK” című egyéni műsorát mutatta be, melyen elhangozottak Reinitz Béla zeneszerző Ady Endre első megzenésítője művei, Kovács Réka zongorakíséretében.

Fennállásának 90. évfordulóját ünnepelte a dalosszövetség

Létesítésének 90. évfordulóját ünnepelte szombaton a Romániai Magyar Dalosszövetség.

A XX. század első felének egyik kiemelkedő erdélyi költőjére, Reményik Sándorra (1890–1941) emlékeztek csütörtök este a Kolozsvár Társaság szervezésében. Az elmúlt évtizedekben megjelent Reményik-kötetek gondozói, illetve a Reményik Sándorról szóló fontosabb írások szerzői osztották meg gondolataikat a zsúfolásig megtelt Györkös Mányi Albert Emlékházban egybegyűlt közönséggel.

Firkák címmel tegnap megnyílt Adorjáni László református lelkipásztor karikatúra-kiállítása.

Két nap alatt három helyszínen – Szatmárnémetiben, Nagysomkúton, valamint Kolozsváron – emlékeztek meg Szilágyi Domokosról a hétvégén a költő halálának 35. évfordulóján.

A zenehallgatás történetéről általában csak szakkönyvek beszélnek, a hétköznapokban inkább a nagynevű zeneszerzőkről, életükről, munkásságukról hallhatunk előadásokat. Azonban arról ritkán esik szó, hogy az illető művészt kik támogatták, hogyan hallgatták a zenéjét vagy miért hallgatták meg a műveket.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete 1991-ben kezdeményezte a Gyöngykoszorú néptánc, népdal, népzene és népviselet találkozók megszervezését, és az azóta eltelt húsz év alatt a megye számos településén összesen több mint száz táncos-zenés együttlétre került sor.

Tíz magyar város – Kassa, Beregszász, Kolozsvár, Arad, Magyarkanizsa, Lendva, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba és Székesfehérvár – nevezetességeivel, jellemzőivel, szellemiségével, ízeivel és hagyományaival ismerkedhettek meg mindazok, akik szeptember 16. és 18. között ellátogattak a budapesti Millenárisra: a FesztMagyar elnevezésű rendezvényen a Kárpát-medence csaknem minden jelentősebb régiója képviseltette magát.

(Nevek bűvölete)

Földrajzi nevekre gondolok ezúttal, a történelmi személyiségeket az utóbbi időben talán a kelleténél is többet zaklattuk, a sűrű hivatkozásokkal.

Sokszor elfeledkezünk arról, hogy a legjobb, legdrágább hangszert is nagyon könnyen tönkre lehet tenni a nem megfelelő beavatkozásokkal, hőmérséklettel, a rendszeres kezelés elmulasztásával. Kolozsvár egyik közismert koncettermének, az Emke-Györkös Mányi Albert Emlékháznak a Steinway-zongorája nemrég jelentős átalakításon, javítási munkálatokon esett át.

1885. április 12-én alakult Kolozsvár központtal, az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztése céljából. A történelmi változások ellenére az eredeti célját soha nem feladva, ha kellett és volt rá idő, rejtve, de szelleme, belső gondolkodása megmaradt.

1991. április 20-án az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület újjáalakult. Sőt köszönhetően mindenkori vezetőinek, ma már a maga területén figyelemre méltó munkálkodást fejt ki. Ahhoz, hogy kellő képen a befektetett munka eredményes legyen, megfelelő támogatást és infrastruktúrát kell kialakítani, ami nem könnyű egy civil szervezetnek. Oldalakat lehetne írni, és írnak is tevékenységükről.

Most csak egy olyan, maga nemében páratlan eseményről írnék, ami szerintem példaértékű lehetne mások számára is.

Amint arról tegnapi lapszámunkban már olvashattak, hangverseny keretében mutatják be a Györkös Mányi Albert Emlékház rendbetett Steinway zongoráját ma, július 23-án, este 7 órától. A felújítást Kelemen Péter, a németországi Oldenburgban élő, kolozsvári születésű zongorahangoló, koncerttechnikus végezte, önkéntes munkában. A nyári szabadságát töltő szakember hétfőtől szombatig munkálkodott azon, hogy a ma este fellépő művészek megtarthassák a beharangozott koncertet.

A szombaton második alkalommal megrendezett Vetési Albert Napok lényeges előrelépést jelentett Vetés és Óvári történelmi, egyházi és kulturális életének gazdagításában.

A 2011-ben Liszt Ferencre emlékezve a bukaresti Magyar Kulturális Intézet felidézni szándékozik a nagy zeneszerző, zongoraművész és tanár által a mai Románia területén 1846–1847-ben tett koncertkörutat.

Huszadik alkalommal rendezték meg pénteken az erdélyi irodalmi nagyság, Szabédi László emlékét éltető ünnepséget. A szervezők a hagyományoknak megfelelően ezúttal is az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Korunk Akadémia, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi, valamint Általános és Magyar Nyelvészeti Tanszéke, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferenciája voltak.

Vizauer T. Csaba ökológus volt a meghívott előadója a Györkös Mányi Albert Emlékház által szervezett Ember és természet című előadássorozatnak tegnap, Kolozsváron.

Kettős megemlékezést szerveztek hétfőn délután a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban az Arménia magyar–örmény baráti társaság tagjai: megemlékeztek az örmény népirtás 96. évfordulójára, és egyben megünnepelték a baráti társaság bejegyzésének huszadik évfordulóját.

Újraalapításának 20. évfordulóját ünnepelte az egyesület.

Mócsy László emlékest és -kiállítás a Györkös-Mányi Emlékházban
 

Kolozsvár - A Magyarországi Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet valamint a Communitas Alapítvány támogatásával Kolozsvárra érkezett az a kiállítás, melynek ötletgazdája, megvalósítója a kolozsvári születésű, de jelenleg Magyarországon élő, és dolgozó, Szebeni Zsuzsa. A művészi kivitelezője Szebeni-Szabó Róbert.

Budapest után elsőként Kolozsváron tekinthetik meg az érdeklődők az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bánffy Miklós halálának 60. évfordulójára szervezett vándorkiállítását: a neves író, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus és külügyminiszter életművéhez – Szebeni Zsuzsa színháztörténész és lelkes támogatói, segítői révén – számos újdonsággal hozzájáruló tárlat két helyszínen látogatható.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Partiumi Alelnöksége 2011-re is több művelődési programot kezdeményezett, tudtuk meg Muzsnay Árpádtól, az egyesület alelnökétől.